Féktelenül pusztul a természet, az ember miatt ötven év alatt kihalt a populációk 69 százaléka
További Tudomány cikkek
- Meglepően jó állapotban került elő az amerikai haditengerészet szellemhajója
- Ennél nem talál jobb ingyenes gyógyszert
- Hosszú Covid-szindróma állhat a krónikus fáradtság hátterében
- Íme a pók, amellyel nem szívesen találkozunk az otthonunkban
- Rusvai Miklós szerint világjárvánnyá is válhat a majomhimlő
Egy vezető tudományos értékelés szerint a Föld vadon élő állat- és növényvilágának populációja átlagosan 69 százalékkal csökkent alig 50 év alatt, mert az ember nem mérsékelte az erdők kiirtását, a bolygó határait meghaladó fogyasztást és az ipari méretű szennyezést.
A nyílt óceántól a trópusi esőerdőkig a madarak, halak, kétéltűek és hüllők állománya rohamosan fogy, 1970 és 2018 között az állomány átlagosan több mint kétharmadát elvesztette – derül ki a WWF és a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kétévente megjelenő Élő Bolygó beszámolójából. Két évvel ezelőtt ez az arány 68 százalék volt, négy évvel ezelőtt pedig 60.
Kettős kihívás
Napjainkban egy kettős és egymással összefüggő okokra visszavezethető vészhelyzettel nézünk szembe: az ember okozta klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése a jelenlegi és a jövő generációk jólétét is veszélyezteti.
MIVEL A JÖVŐNK JELENTŐS MÉRTÉKBEN FÜGG A BIODIVERZITÁSTÓL ÉS A STABIL ÉGHAJLATTÓL, KULCSFONTOSSÁGÚ, HOGY MEGÉRTSÜK A TERMÉSZET PUSZTULÁSA ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATOT.
Az idei Élő Bolygó Jelentés központi témái ezeknek az összefüggéseknek a természete, az emberekre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatása, valamint egy pozitív, igazságos és fenntartható jövő építése.
Miközben az éghajlatváltozás hatásai gyötrik az élővilágot is, az élőhelyek és a természeti rendszerek helyreállítása az egyik legfontosabb eszközünk a klímaváltozás hatásaival szemben. Az erdők és gyepek elnyelik és tárolják a szén-dioxidot, a vizes élőhelyek tárolják és a talajba szivárogtatják a felszíni vizeket, a mezővédő erdősávok megakadályozzák a talaj lemosódását.
Az aszály, az árvizek, a szélviharok, a talajerózió ellen természetre alapozott megoldásokat is használhatnánk, csak hozzászoktunk, hogy kizárólag műszaki, mérnöki megoldásokban gondolkodjunk
– mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Fajok végveszélyben
Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta mért 18 százalékos csökkenés a trópusi területekhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb, ennek azonban az az oka, hogy a világ fejlettebb részein már 1970 előtt megtörtént a természet nagyfokú átalakítása. Ráadásul Európában is van jó pár olyan faj, amelynek jelentősen csökkentek az állományai az utóbbi évtizedekben.
Az európai élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti a 2019. évi országjelentések alapján a kontinensen a közösségi jelentőségű fajok 63 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú.
MAGYARORSZÁGON EZ AZ ARÁNY 66 SZÁZALÉK, ÉS OLYAN FAJOKAT FENYEGET AZ ELTŰNÉS VESZÉLYE, MINT AZ ELEVENSZÜLŐ GYÍK, A KASZPI HARAGOSSIKLÓ, A LÁPI PÓC, A MAGYAR SZÖCSKEEGÉR VAGY A DÉLVIDÉKI FÖLDIKUTYA – HOGY CSAK NÉHÁNYAT EMLÍTSÜNK A SOK KÖZÜL.
A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú, az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott.
Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek
– mondja Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
A tudósok szerint a dinoszauruszok kora óta a legnagyobb mértékű, hatodik kihalást tapasztaljuk a Földön, aminek a hátterében az ember áll. A jelentés 89 szerzője sürgeti a világ vezetőit, hogy a Kanadában idén decemberben megrendezésre kerülő biodiverzitási csúcstalálkozón kössenek megállapodást, és csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális felmelegedés még ebben az évtizedben 1,5 fok alatt maradjon, így állítsák meg a természet féktelen pusztulását.
Az Élő bolygó-index a Guardian szerint 5230 állatfaj 32 ezer populációjának globális adatait veszi alapul, hogy felmérje a vadon élő állatok számának változását a kontinenseken.
Ezeken a területeken a legsúlyosabb a csökkenés
Latin-Amerikában és a Karib-térségben – beleértve az Amazonast is – csökkent a legnagyobb mértékben a vadon élő állatok átlagos populációja, 48 év alatt 94 százalékkal. Tanya Steele, a WWF-UK vezérigazgatója elmondta: a jelentésből kiderül, hogy a legsúlyosabb csökkenés Latin-Amerikában tapasztalható, ahol a világ legnagyobb esőerdeje, az Amazonas található. Az erdőirtás üteme ott felgyorsul, ami nemcsak a fáktól fosztja meg az egyedülálló ökoszisztémát, hanem a tőle függő vadon élő állatoktól és az Amazonas azon képességétől is, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az egyik leghasznosabb tényező legyen.
A második legnagyobb csökkenés Afrikában következett be 66 százalékkal, majd Ázsiában és a csendes-óceáni térségben 55 százalékkal, Észak-Amerikában pedig 20 százalékot állapítottak meg. Európában és Közép-Ázsiában 18 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A jelentés szerint a teljes veszteség Európa, Amerika, Afrika, Óceánia és Kína emberi populációjának eltűnésével egyenértékű.
A jelentés szerint a föld felhasználása még mindig a biológiai sokféleség csökkenésének legfontosabb oka az egész bolygón. Mike Barrett, a WWF-UK tudományos és természetvédelmi igazgatója elmondta: globális szinten elsősorban az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása okozza a csökkenést, amelyet a mezőgazdasági rendszer és annak az érintetlen élőhelyekre való terjeszkedése okoz, mivel élelmiszer-termelés közben átalakítja az állatok és növények környezetét.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az állatok egyre nehezebben mozognak a szárazföldi tájakon, mivel az infrastruktúra és a mezőgazdasági területek korlátozzák őket.
Van megoldás
A világ vezetői idén decemberben vesznek részt a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciáján, amely kihagyhatatlan alkalom arra, hogy helyesen cselekedjenek az emberek és a bolygó érdekében. A WWF azt szorgalmazza, hogy a találkozón a vezetők egy olyan megállapodás mellett kötelezzék el magukat, mint amilyen a Párizsi Egyezmény, amely lehetővé teszi a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és egy természetpozitív világ megvalósítását 2030-ra.
A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását.
Az idei Élő Bolygó Jelentés azt is kifejti, hogy a megőrzésre és helyreállításra irányuló erőfeszítések fokozása, a fenntarthatóbb előállítás és fogyasztás – különösen az élelmiszerek esetében –, valamint az ágazatok karbonsemlegesítése enyhítheti ezt a kettős válságot.
A szerzők felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gazdaságokat a természeti erőforrások megóvását szem előtt tartva alakítsák át.
(Borítókép: Farönköket szállító teherautó az amazóniai esőerdőben 2012-ben. Fotó: Carlos Villalon / for The Washington Post / Getty Images)