Milliók szoronganak miatta, és még csak nem is tudnak róla

GettyImages-646629432
2022.11.27. 05:52
Bár a közösségi média és a különböző üzenetküldő alkalmazások folyamatosan azt szajkózzák, hogy jobban összekapcsolnak minket egymással, a felhasználók többsége mégis inkább kimerült lesz az értesítések állandó befogadásától, valamint a folyamatos üzenetváltástól. Az utóhatás? Az üzenet beérkezésétől számított jóval későbbi vagy teljesen elfeledett válaszadás, szorongás és befásulás, melynek okát lehet, hogy eddig még nem is realizálta.

Egy 2020-as felmérés azt vizsgálta, az információs túlterhelés és az online beszélgetések dinamikája milyen hatással van a társas kapcsolatokra, az eredmény pedig még a kutatókat is meglepte: az információnak való túlzott kitettség egyértelműen elnyomhatja a válaszadás valószínűségét. A jelenségnek leginkább az ezredfordulósok, azaz az 1980-as és az 1990-es évek közepéig születtek vannak kitéve, akiket „kiégett generációként” is jellemeznek.

Ez a generáció már egy olyan technológiai világban érett meg, amely lehetővé teszi, hogy a munka, az információ és a kommunikáció mindenhová kövesse őket, így jóformán soha nem szabadulhatnak ki a mókuskerékből. Mint az a kutatásból kiderült, egy átlagos felhasználó, amikor rápillant a mobiljára, legalább 47 olvasatlan szöveges üzenettel (melyek akár egyetlen embertől is származhatnak) és 1602 fel nem nyitott e-maillel rendelkezik, mely rendkívül magas értéknek számít – az üzenetek láttán pedig akarva-akaratlanul is kezdetét veszi egy belső vívódás:

válaszoljak az üzenetekre és tapadjak bele ismét a telefonomba, vagy hagyjam figyelmen kívül az értesítéseket és csak egy alkalmasabb időpontban válaszoljak, fenntartva az esélyét annak, hogy ezzel megbántom az illetőt?

A válasz persze nem egyszerű, ha azonban időt szán arra, hogy megismerje saját helyzetét, az ilyen kérdések tekintetében is sokkal könnyebben fog tudni majd dönteni. A Huffington Post című amerikai lap több szakértővel egyeztetve több különböző kategóriába sorolta be a lehetséges okokat, amelyek miatt az emberek rosszul érzik magukat az olvasatlan értesítések láttán.

Az első ilyen a szorongás, mely leginkább az introvertált személyekre jellemző. Többségük már attól szorongani kezd, ha kapcsolatot kell teremteniük másokkal, így leginkább csak azt szeretnék, hogy hagyják őket békén. Jami Dumler szociális munkás szerint sokan óriási nyomást éreznek magukon, ha kommunikálniuk kell idegenekkel, ami akár depressziót is okozhat számukra.

Szintén kiváltó ok lehet a perfekcionizmus, azaz az állandó tökéletességre való törekvés. Ez leginkább a munkahelyen való kényszeres megfelelésben mutatkozhat meg, amikor az alany úgy érezheti, ha nem válaszol azonnal a munkahelyi üzenetekre és e-mailekre, egyszerűen nem végzi jól a feladatát. A harmadik és egyben az egyik leggyakoribb ok a telefonfüggőség lehet. A 21. században ugyanis már annyira rá vagyunk függve a telefonunkra, hogy az állandó online kapcsolat okán bármikor elérhetők vagyunk, és hajlandók is vagyunk azonnal reagálni, még ha tudjuk is, hogy nem feltétlenül kellene.

Végül, de nem utolsósorban a különböző kényszerbetegségekről sem szabad megfeledkezni, melyek közül az egyik legelterjedtebb az OCD, azaz obszesszív-kompulzív zavar, mellyel emberek tízmillióit diagnosztizálták már. Az OCD-nek különböző fokozatai vannak, a fertőzéstől való félelemtől kezdve a szexuális kényszergondolatokon át a kényszeres ellenőrzésig és tisztogatásig. Ide lehet még sorolni a tökéletességre és a szimmetriára való törekvést is, illetve a szakértők szerint az e-mailek folyamatos ellenőrzése is ide tartozik, az alany ugyanis azért olvassa el ezeket, hogy telefonja kezdőképernyőjén ne lássa az olvasatlan e-maileket jelző piros értesítési pöttyöket.

Így segíthet magán

Ha úgy érzi, egyszerűen már nem tudja kordában tartani kényszerességét, mindenképp forduljon szakemberhez, ha azonban úgy érzi, képes lenne a változtatásra, több dolgot is kipróbálhat, mellyel segíthet magán.

Emily Balcetis, a New York-i Egyetem pszichológus docense azt javasolja, hogy hozzunk létre különböző határokat, hogy kezelni tudjuk az információrohamot, és a FOMO, azaz a Fear of Missing Out (a különböző dolgokból vagy dolgokról való le- és kimaradás félelmének) jelenségét. Balcetis szerint ezt kezdhetjük akár egy régimódi ébresztőóra beszerzésével is, hogy a mobilunkat lefekvés előtt egy teljesen más szobában hagyhassuk, az ágyban való mobilozás ugyanis rendkívül negatív hatással van az alvásra.

Úgy véli, a tervezett lefekvési időpont előtt fél órával már semmiképp sem lenne szabad tévézni vagy mobilozni.

Mint írtuk, az embereket érintő, másik nagy szorongást kiváltó ok az esetlegesen megválaszolatlanul álló munkahelyi vagy személyes e-mailek tömkelege  ezeket azonban szintén nem lefekvés előtt, az ágyban kellene megválaszolni. A docens szerint a legegészségesebb az lenne, ha mindenki létrehozna a napjában egy néhány perces, vagy a helyzettől függően akár órás idősávot, melyben egyszerre megválaszolja minden levelét, a nap hátralévő részében pedig már egyáltalán nem foglalkozik velük.

A személyes SMS-ekkel és üzenetekkel persze kicsit más a helyzet, a legfontosabb azonban, hogy ezeket is csak akkor válaszolja meg a korábban meghatározott idősávon kívül, ha azokat tényleg szeretné.

(Borítókép: Hoch Zwei / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek