Végre kiderült, mennyi vizet kell inni egy nap

GettyImages-1012431742
2022.11.28. 12:53
Igaz-e a napi 8 pohár víz mítosza? Mivel sok tényezőtől függ, mennyit kell innia valakinek, nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy hány liter vizet igyon mindenki egy nap.

Egy új tanulmány több mint 5600, különböző korú embert vizsgált a világ 26 országából. A kutatók 100 milliliter vizet adtak a résztvevőknek, 5 százalékos „kettős jelölésű vízzel” dúsítva – ez olyan víz, amelyben a hidrogént és az oxigént részben vagy teljesen helyettesítették (azaz jelölték) ezen elemek egy nehezebb izotópjával.

A kétszeresen jelölt víz segítségével tudják nyomon követni, hogy a vegyi anyagok milyen gyorsan mozognak a szervezetben. Ez a nehéz víz 10 százalékkal többet nyom, mint a normál víz, kis mennyiségben iható. A vizsgálatban a nehéz vizet összekeverték egy oxigénizotópot tartalmazó vízzel, és megmérték, hogy egy személy egy hét leforgása alatt milyen sebességgel távolítja el ezeket a stabil izotópokat a vizeletével.

Mitől függ?

Dale Schoeller táplálkozástudományi tudós a Wisconsin-Madison Egyetem laboratóriumában dolgozik, ahol az 1980-as években először kísérleteztek kétszeresen jelölt vízzel embereken. A Science-ben megjelent legújabb tanulmányukban kimutatták, hogy

A NAPI VÍZBEVITEL FÜGG AZ ÉLETKORTÓL, NEMTŐL, AKTIVITÁSI SZINTTŐL ÉS ÉGHAJLATTÓL IS.

Az új tanulmány szerint nem lehet kijelenteni, hogy van egy fix mennyiség, amelyet mindenkinek meg kell inni – mondjuk, 8 pohár vizet –, mert a szervezet vízforgalma egész más a férfiaknál (20–30 éves korukban a legerősebb, 40 éves koruk után csökken) és a nőknél (20–55 éves korukban a legnagyobb, 65 éves koruk után csökken). A legnagyobb a szervezet vízcseréje a legkisebbeknél, az újszülötteknél, a testükben lévő összes víz százalékában. 

Ha kétszer annyi energiát használunk fel, mint normálisan, akkor körülbelül egy literrel nő testünk vízforgalma. 50 kilónként napi 0,7 literrel nő a vízforgalom, a páratartalom 50 százalékos ugrásával pedig 0,3 literrel nő a vízfelhasználás.

A fejlett országok szabályozott hőmérsékletű beltéri környezetében dolgozó, mozgásszegény életmódot folytató emberek vízcseréje alacsonyabb, mint a fejlődő országokban fizikai munkásként dolgozóké.

Noha egy adott mennyiség meghatározása a vizsgálatok alapján tehát értelmetlennek tűnik, az iránymutatások mégsem haszontalanok a népességnövekedés és az éghajlatváltozás miatt, amelyek már most korlátozzák az emberi fogyasztásra alkalmas víz hozzáférhetőségét.

(Borítókép: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.