Idegen, ősi kultúra nyomait találták egy európai tó fenekén

GettyImages-1242574196
2022.11.29. 14:26
Közel kétszáz, vélhetően a kőkorszakból származó kőépítményt tártak fel az európai Boden-tó mélyén. Az, hogy ki vagy kik építették, és hogy miért tették, egyelőre nem teljesen világos, a közelmúltban végzett régészeti kutatás azonban igyekezett kicsit a dolgok mélyére ásni.

Az úgynevezett svájci Stonehenge a Boden-tóban található, amelynek különlegessége, hogy három országgal is határos: Németországot, Svájcot és Ausztriát köti össze Közép-Európa szívében. 2015-ben különböző régészeti csapatok már vizsgálták a tavat, aminek következtében akkor több mint 170 kőhalmot fedeztek fel, amelyek a parttól mintegy háromszáz méterre, a tó egy kifejezetten sekély, öt méternél is alacsonyabb vízszinttel rendelkező részén helyezkedtek el.

A többtucatnyi kőkupac egy tíz kilométer hosszú, víz alatti elemet alkot, amely végigfut a tó fenekén.

A kutatók akkor még nem tudták, hogy ember (vagy más élőlény), esetleg a természet által alkotott jelenségről van-e szó, egy 2021-es tanulmány azonban megállapította: kizárt, hogy az építmények természetes folyamatok során jöttek volna létre. Mint kiderült, a furcsa kőfalat minden bizonnyal a neolitikumban, azaz az újkőkorban készítettek, több mint 5500 évvel ezelőtt.

Eredetileg a szárazföldön voltak

A kutatás azt is megállapította, hogy a kőtornyok eredetileg a szárazföldön helyezkedtek el, a különböző környezeti hatásoknak köszönhetően az évek alatt azonban három-öt méterrel megemelkedhetett a Boden-tó vízszintje, így a kövek is víz alá kerültek – hogy pontosan mikor, azt nem tudni.

Urs Leuzinger, a Thurgau kanton régészeti múzeumának kutatója az IFLScience-nek elmondta: az elmúlt hetekben újabb expedíciót indítottak az elsüllyedt lelőhelyre, aminek következtében számos új elemet tártak fel. Ezek közé tartozott többek között a korábban említett, csaknem kétszáz kőtorony újravizsgálásakor az alattuk lapuló fapallók fellelése is, amelyeket egyes esetekben kőbalták vágásai jegyeztek. Ez egyébként egybecseng a korábbi felfedezésekkel, a Boden-tó mélyén ugyanis korábban számos olyan, neolitikumból származó tárgy és ház maradványát találták, amelyeket ugyanazon közösség építhetett és használhatott, amely a most fellelt tárgyakat.

A házak cölöpös felépítésűek voltak, minden bizonnyal ezzel a megoldással emelték őket a vízfelszín fölé, és bár építési idejük a régészek szerint szintén a i. e. 3500 körüli évekre tehető, a 2015-ben talált kőépítményekkel való összefüggésüknek bizonyítása rendkívül nehéz feladat lesz. Mindez annak köszönhető, hogy a kutatók szinte semmit sem tudnak arról, hogy kik lakták ezt a területet a neolitikum idején, és bár az épületekről, amelyekben éltek, tudunk egy keveset, kultúrájuk, étrendjük, hitük és életmódjuk továbbra is teljes rejtély.

Fogalmunk sincs, hogy a neolitikus cölöplakók miért építették ezt a tíz kilométer hosszú, mintegy 170 kőtoronyból álló építményt a Boden-tó déli partja mentén. Halászcsapdák, védelmi rendszer, kultikus építmény, sírhely, csillagászati naptár – ki tudja? Bármi lehet

– fejezte be Urs Leuzinger.

Korábban az elsüllyedt hajókat is vizsgálták

A különböző víz alatti expedíciók napról napra érdekesebbnél érdekesebb információkat tárnak fel, amelyek nemcsak múltunk megértésében, hanem jövőnk élhetőbbé tevésében is segítenek. Legutóbb a Genti Egyetem csapatának munkájáról számoltunk be, akik egy, a II. világháborúban az Északi-tengerben elsüllyedt hajót vizsgáltak. Mint kiderült, a harminc méterrel a tengerszint alatt több ezer más hajó- és repülőgéproncs, valamint több millió tonna lőszer és káros harci anyag társaságában ücsörgő roncs rendkívüli módon mérgezi az óceánfenék mikrobiológiáját és geokémiáját is.

A hajó környezetéből vett minták elemzése után a kutatók különböző mértékű koncentrációban találtak mérgező szennyezőanyagokat, köztük nehézfémeket (például nikkelt és rezet), policiklusos aromás szénhidrogéneket, arzént és robbanásveszélyes vegyületeket – a legmagasabb koncentrációban a hajó szénbunkerében. Bár más roncsokat nem vizsgáltak meg, könnyen feltételezhető, hogy a többi elsüllyedt hajóroncs is hasonlóan káros hatással van környezetére, amelyeket így azonnal ki kellene emelni – a legnagyobb probléma azonban az, hogy többségüket egyáltalán nem látjuk, sőt a helyüket sem ismerjük.

(Borítókép: Látkép a Boden-tóról 2022. augusztus 18-án. Fotó: Felix Kästle / picture alliance / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.