2024. június 22. 15:00
Georgia
Csehország
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 22. 18:00
Törökország
Portugália
BVB Stadion Dortmund II. forduló
2024. június 22. 21:00
Belgium
Románia

Halálunk után még 100 évig aktív marad a testünk

GettyImages-451187387
2022.12.05. 06:38
Úgy tűnik, tudatunk nem tűnik el teljesen, de még a testünk is jó sokáig működik halálunk után. A kutatások szerint 100 évig még aktív folyamatok zajlanak a halott szervezetben.

Arról már rengeteget hallhattunk, mi történik lelkünkkel, tudatunkkal a halálunk után. Gondoljunk csak R. A. Moody nagy sikerű Élet az élet után című könyvére, amiben a halálközeli élményekről számolnak be klinikai halált átélők, vagy Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose elméletére, mely szerint a tudat kvantumszinten tárolt információ.

Hameroff szerint, ha a test meghal,

a mikrotubulusokban lévő kvantuminformáció nem tűnik el, nem lehet megsemmisíteni, egyszerűen szétoszlik és szétterjed a világegyetemben.

Ha azonban az információ visszajut a mikrotubulusokba, az ember újra tudatára ébredhet. És ott a 21 gramm elmélete is, mely szerint az emberi test a halála után 21 grammot veszít a súlyából.

A müncheni Max Planck Fizikai Intézet kutatói szerint a halált egy végtelen túlvilág követi, ahova lelkünk kerül, miután testünk meghal.

Aktív halott test

Az emberi test több mint 200 csontból, néhány billió baktériumból és 37 billió sejtből áll. Ez a komolyan összehangolt szervezet és működése nem szűnik meg a halállal.

Testünkben halálunk után még 100 éven keresztül aktív folyamatok zajlanak. Ha hétfőn meghalunk, az első néhány percben agyi aktivitásunk megszűnik, majd megáll a szívünk, ezzel a vérkeringésünk is leáll, szerveink és szöveteink nem jutnak oxigénhez.

A  sejtekből kiáramlik az őket alkotó víz, ezért történhet, hogy a halottak teste nedvessé válik.

Véráramlás nélkül először azok a szerveink kezdenek leépülni, amelyek működéséhez a legtöbb oxigén kell. Hétfő éjjel már működésbe lépnek a bélbaktériumok (az enterobiom, a bélbaktériumok közössége akár 100 milliárd baktériumot tartalmaz, messze meghaladva az emberi test sejtjeinek számát), kiszabadulnak a vastagbélből és elkezdik felemészteni szerveinket – a májat, az epehólyagot, amiből kifolyik az epefolyadék és szétáramlik testünkben.

Keddtől csütörtökig a baktériumok lesznek a főszereplők, amik szúrós szagú ammóniát és hidrogén-szulfidot termelnek, emiatt puffad fel a test, a fehérjék bomlása során képződő putrescinnek és cadaverinnek (diaminok) köszönhető  a nem túl kellemes hullaszag. 

A nejlon persze megmarad

Halálunk után egy-két hónappal bőrünk sötétebbre, feketés árnyalatúra változik, az elszíneződés (livor mortis) a vér gravitációs eloszlásváltozásának következménye. A bőr feketedése a sulphhemoglobin megjelenése miatt alakul ki. 

Halálunk után több mint egy évvel lebomlik a pamut ruházat, amiben eltemettek.

A műanyagok természetesen ezt is túlélik.

Egy évtizeddel később a zsírpárnák is elkezdenek lebomlani, ez lesz a hullaviasz, ezzel párhuzamosan pedig beindul a mumifikálódás, mert a testből a szárazság miatt elpárolog a víz.

Halálunk után ötven évvel a szövetek teljesen eltűnnek, csak az inak maradnak meg és a mumifikálódott bőr. Nyolcvan év múlva lebomlik a csontok kollagénje, ezért csak egy törékeny váz marad még húsz évig, akkor már ez is elporlad. Amire még 110 év után is rálelhetünk,  az a fog, a hullaviasz és a műszálas ruha.

(Borítókép: MagMos / Getty Images)