Nem segít a fáradtságon a kávé, sőt nagyon is szenvedhetünk tőle

D LEH20160319008
2023.02.04. 14:31
Hiába várjuk tőle reggelente és a munkában a megváltó energiát, csak rövid távon nyújthat megoldást a kávéfogyasztás – hosszú távon ugyanis nemhogy nem érezzük magunkat kipihentnek, de akár fáradtabbak is lehetünk a reggeli presszólökettől.

Amikor reggel felébredünk, a legtöbben egy csésze kávéért nyúlunk, hogy megadja nekünk a szükséges lendületet az egész naphoz. Nem csak reggelente azonban, ugyanis a világ lakossága a becslések szerint több mint kétmilliárd csésze kávét iszik meg naponta annak reményében, hogy némi energiához jusson a koffeines italtól, akár reggel, akár a munkában vagy onnan hazaérve.

Hiába gondoljuk azonban, hogy a kávé ad energiát ahhoz, hogy átvészeljük a reggelt és a fárasztó, soha véget nem érő hétköznapokat, ugyanis a koffein nem ad annyit, mint azt gondolnánk: a szakértők szerint csak kölcsönzi az energiát, amiért később komolyan megfizethetünk. A kávé fő stimulánsa a koffein, amely megváltoztatja az agyunk sejtjei és az adenozin nevű vegyület közötti kölcsönhatást – a kávé lényegében semlegesíti az adenozin fékező, nyugtató hatását. 

De mi az az adenozin? Ez egy gátló neurotranszmitter, amely szerepet játszik az alvás folyamatában és az ébredés késleltetésében is, azaz fontos része az alvási és ébrenléti ciklusunkat szabályozó rendszernek, illetve felel azért is, hogy a magas intenzitású aktivitás fáradtsághoz vezessen.

Rövid távon energikusabbak leszünk, de később hatványozottan szenvedhetünk

A hétköznapokban, ahogy a teendőinket végezzük, az adenozinszint megemelkedik, mivel az energia felhasználásra kerül a sejtjeinkben. Végül az adenozin a receptorához (a sejtek jeleket fogadó részeihez) kötődik, ami arra utasítja a sejteket, hogy azok lelassuljanak, így idővel álmosnak érezzük magunkat. Emiatt érezzük magunkat fáradtnak egy mozgalmas nap után vagy komolyabb fizikai megterhelést követően is.

Amíg alszunk, az energiafelhasználás azonban csökken, így csökken az adenozinszint is, emiatt reggel jó esetben sikerül kipihenten ébrednünk, már amennyiben persze eleget alszunk – írja a The Conversation.

Ha még fáradtnak érzi magát akkor is, amikor felébredt, a koffein – azaz a kávé fogyasztása – rövid távon valóban megoldhatja a problémát, mivel a koffein az adenozinreceptorhoz kötődve fejti ki hatását, megakadályozva az adenozin kötődését – így az álmos, fáradt érzés előidézését is.

Mindennek azonban nem csak pozitív vonzata van. Sőt...

Bár energizáló érzés ez a kis koffeinbeavatkozás a kávéval, ez sokkal inkább energia kölcsönzése, mintsem energia nyerése. Ez azért van, mert

a koffein csak blokkolja az adenozint, nem pedig eltünteti, így végül amikor a koffein lebomlik, elengedi a receptorokat és az összes adenozint, ami addig felhalmozódott, és az álmosság visszatér – sokszor hatványozottan.

Ezért fordulhat elő, hogy a reggeli kávé ellenére néhány óra elteltével még fáradtabbnak érezzük magunkat, mint akkor, amikor elfogyasztottuk. Emiatt kijelenthető, hogy a koffein energiaadósságát végül mindig vissza kell fizetni. Rövid távon persze mindenképpen hasznos lehet, de nem tud csodát tenni. Ahhoz, hogy energiát termeljünk, és újra energiával töltsük fel a szervezetünket, elegendő táplálékra, vízre és alvásra van szükségünk.

A koffein azonban tartogathat még meglepetéseket a szervezetünknek, ugyanis az adenozin mellett a fogyasztása megnövelheti a kortizol szintjét is, ami – stresszhormon lévén – szintén éberebbé teheti az embert. Ezért hatásosabb, ha az ember nem közvetlenül ébredés után fogyasztja el a kávéját, ugyanis ekkor még a kortizol szintje is alacsonyabb, így a kávé nem éri el a kívánt hatást. Ellenben ha kicsit később állunk neki kávézni, amikor már egy ideje ébren vagyunk, és helyreállt a kortizol szintje, a koffein is sokkal érzékelhetőbb hatást vált ki.

Ha a fekete ráadásul nagyobb mennyiségű cukrot is tartalmaz, még inkább érezhetővé válik a koffein hatásának csúcsa és az azt követő visszaesés, mert míg a cukor valóban energiával látja el a szervezetet, a hirtelen megugró vércukorszint a csúcsot követően visszaesik, és ez szintén fáradtsághoz vezethet. 

A kávé természetesen nem az egyetlen koffeintartalmú ital, amely ugyanezt a hatást elérve kölcsönözhet némi energiát: a teában, energiaitalokban és más italokban lévő koffein szintén így hat a szervezetre, hosszú távon azonban ezek sem jelentenek megoldást. 

Nem pörget fel, de jó hatással lehet

Lehet, hogy a fáradtság enyhítésére valóban nem a kávé a legjobb megoldás, de egy közelmúltban készült tanulmány megállapította, hogy napi két-három csésze kávé elfogyasztása hosszú távon kifizetődhet, mert aki ennyit fogyaszt a koffeines italból, az hosszabb ideig élhet – esetükben akár 27 százalékkal kisebb a halálozás valószínűsége, mint azoknál, akik egyáltalán nem isznak kávét. Ezenkívül a légzést is megkönnyíti, mert ellazítja a tüdő izmait, és kitágítja a hörgőket. Legkomolyabb hatása azonban a szívre van, mert ugyan megemeli a pulzusszámot, és a szívritmuszavarok előfordulását is növelheti, rendszeres fogyasztása mégis mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.

Mivel a kávéfogyasztás alacsonyabb testtömegindexszel jár együtt, így csökken a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a szívelégtelenség nagyobb súlyból eredő kockázata. A Progress in Cardiovascular Diseases tanulmánya szerint

A NAPI KÁVÉFOGYASZTÁS KIMUTATHATÓAN ÖSSZEFÜGG A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉVEL.

A Parkinson-kór például kevésbé gyakori a kávét fogyasztóknál, mint azoknál, akik nem isznak feketét – a rendszeres koffeinfogyasztás nagyjából 25 százalékkal redukálja a betegség előfordulásának esélyét. Így ha serkentő céllal nem is, de egyébként érdemes továbbra is lefőzni és elfogyasztani a reggeli kávénkat. 

(Borítókép: Lehoczky Péter / MTI)



  • Tippek
  • Árfolyam