Miért sújt le ránk a kajakóma, és mit tehetünk ellene?

Talán senkinek sem kell bemutatni különösebben az érzést, amikor egy méretes ebéd vagy vacsora elfogyasztása után leveszi az embert a lábáról a kajakóma. A fotelbe, rosszabb esetben az irodai székbe vagy az autó ülésébe süllyesztő érzéstől meglehetősen nehéz szabadulni, ilyenkor úgy érezzük, a sorozatban bedöntött, nagy dózisú kávé és a friss levegőn rótt körök ellenére is csak egy kiadós alvás rázhat fel minket. 

Erre azonban a legtöbb esetben nincs lehetőség napközben, így minden porcikánkkal azon kell lennünk, hogy ne érjen el bennünket az émelyítő érzés. De pontosan mi is az a kajakóma, mi okozza, és hogyan kerülhetjük el, hogy ledöntsön minket a lábunkról? 

Ahhoz, hogy megpróbálhassunk tenni ellene, érdemes megismerni azt, mi okozza a szervezetünkben ezt a makacs, bódító érzést. 

A boldogsághormon a fő bűnös

Ebben az egyik legfontosabb szereplő a szerotonin, az úgynevezett boldogsághormon, amely többek között az agyi ingerület átadásában játszik szerepet, egyben pedig az alvás-ébrenlét ciklusért felel. Feladata az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése. 

Ezt triptofán nevű aminosavak alkotják, amelyek a fehérjében gazdag élelmiszerekben találhatók meg. Ezzel magyarázható az is, hogy ha magas triptofántartalmú ételeket fogyasztunk, mint például sajt, lazac, baromfihús, olajos magvak vagy tej és tojás, az serkenti a szerotonin termelődését az agyban.

A triptofánban gazdag ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok – például fehér kenyér, tészta és rizs, sütemények, kekszek és a cukor – fogyasztása elősegíti a triptofán gyorsabb felszívódását – ezzel segítve az agyba való bejutást. Igen ám, de

Tehát bár néhány nutellás palacsinta vagy egy csirkepaprikás nokedlivel valóban kellemes érzést kelthet az elfogyasztásakor, 30-40 perccel később, a különböző fiziológiai mechanizmusok működésbe lépését követően hirtelen nagyon fáradtnak érezhetjük magunkat.

De miért főként ebéd és vacsora után kerít hatalmába minket az érzés, a reggelit követően pedig sokkal ritkábban?

Erre a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a kortizolszint a nap első felében a legmagasabb. Ez az a hormon, amely segít ébernek érezni magunkat. Ez reggel tetőzik, míg a nap hátralévő részében egyre inkább csökken, így a reggeli után a magas kortizolszint általában képes ellensúlyozni és meggátolni a kajakóma tüneteit. 

Nem a szerotonin az egyetlen ludas

Legyen szó bármilyen étkezésről, a tápanyag bevitelének köszönhetően a test többi részének véráramlása lelassul, mivel ilyenkor az emésztőszervek, például a bél számára szükséges extra energia ellátása a feladat. Ez körülbelül 20-40 perccel étkezés után tetőzik, és legfeljebb két óráig tart. Minél többet eszünk, annál jobban csökken a véráramlás a test más részeibe – ez pedig azt jelentheti, hogy más testi folyamatok lelassulnak, amitől fáradtnak érezzük magunkat.

A Loughborough Egyetem kutatói ennek bizonyítására egy könnyű (300 kalória) és egy nehéz ebéd (900 kalória) vezetési képességekre és éberségre gyakorolt hatását hasonlították össze. 

A tudósok egy vezetési szimulátor segítségével egy kétórás monoton autózással bízták meg a különböző méretű ebédek elfogyasztóit, az eredményekből pedig kiderült,

Nem a szerotonin felel azonban egyedül a kajakómáért, más lehetséges mechanizmusok és vegyületek is okolhatók az állapotért. Ilyen például az orexin vagy más néven hipokretin hormon is, amely ugyan éhséget és éberséget okoz, de termelése leáll evés után, vagyis fáradtabbnak érezzük magunkat, mint az étkezést megelőzően – írja a Daily Mail. 

Emellett fontos szempont, hogy az étkezéstől megemelkedik a vércukorszintünk. A hasnyálmirigyünk olyan, mint egy kapuőr, amely beengedi a cukrot a sejtjeinkbe, ami aztán a vércukorszint csökkenéséhez vezet. Minél magasabb a vércukorszint csúcsértéke, azaz minél többet eszünk gyorsan felszívódó szénhidrátokból, jellemzően annál gyorsabban esik le a vércukorszint, ami azt is jelenti, hogy az étkezés ellenére hamar energiahiányosnak és levertnek érezheti magát az ember.

Emiatt rendkívül fontos a lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása, amelyek sokkal kisebb csúcsot okozva, egyenletesen emelik meg a vércukorszintet, amely lassabban is esik vissza.

Séta és erős fény menthet meg

Az étkezések mértékének visszaszorítása és minőségének javítása mellett egyéb, tudományosan bizonyított praktikákkal is két vállra fektethető a kajakóma. Ahogyan azt eddig is már sokan alkalmazták, egy rövid séta a friss levegőn jó eséllyel segíthet abban, hogy ne zuhanjunk hosszú percekre a párnák közé.

Ez ugyanis arra ösztönzi az izmokat, hogy elkezdjék felhasználni a bevitt cukrokat, ami így tompíthatja a vércukorszintugrást és az azt követő esetleges visszaesést, valamint több vért irányíthat az emésztésben részt nem vevő szervekbe, így energikusabbnak érezhetjük magunkat. A sétának pedig tényleg nem kell sem hosszúnak, sem pedig megerőltetőnek lennie, egy 5-10 perces, normális tempójú gyaloglással már nyert ügyünk van.

A testmozgás mellett azonban van egy másik, sokkal szokatlanabb megközelítés is...

Kutatások ugyanis kimutatták, hogy az ebéd után 30 percig tartó, erős fénynek való kitettség segíthet a délutáni energiacsökkenés, azaz a kajakóma legyőzésében. Egy Kínában végzett vizsgálat során az ebéd után általában csendes pihenőt vagy rövid alvásidőt beiktató személyeket különböző erősségű kék fénynek tették ki, miután elfogyasztották a felszolgált ételeket. 

A vizsgálatból kiderült:

azok, akik erősebb fénynek voltak kitéve, sokkal éberebbek és jobb hangulatban voltak ebéd után, ráadásul a megszokott szunyókálásra sem volt ezt követően szükségük ahhoz, hogy energikusnak érezzék magukat

– számolt be az eredményekről a Frontiers In Public Health folyóirat.

De miért segíthet a fény? A kutatók úgy vélik, a kék fény serkenti az agynak az éberséggel összefüggő részét, és ez egyben felülírja az étkezésből származó egyéb hormonális hatásokat is.

A kávé még ronthat is a helyzeten

A kajakóma áldozatai közül sokan esnek abba a hibába, hogy kávéval próbálják magukat kirángatni az étkezést követő lesújtó állapotból, ami ahelyett, hogy segítene, akár még tovább ronthatja a helyzetet. 

A koffeintől csodát várók ugyanis bekerülhetnek abba az ördögi körbe, hogy a koffeinre támaszkodnak, hogy ébren maradjanak napközben. A túlzott beviteltől azonban már éjszaka sem tudnak pihentetően aludni, így délutánra, az ebéd elfogyasztását követően még álmosabbnak érzik magukat. 

Emellett a kávéfogyasztás ellen szól, hogy bár valóban energetizáló érzés ez a kis koffeinbeavatkozás a kávéval, a folyamat sokkal inkább energia kölcsönzése, mintsem energia nyerése. Ez azért van, mert

Ezért fordulhat elő, hogy a kávézás ellenére néhány óra elteltével még fáradtabbnak érezzük magunkat, mint akkor, amikor elfogyasztottuk az italt, hiszen a koffein energiaadósságát végül mindig vissza kell fizetni. Rövid távon persze mindenképpen hasznos lehet, de nem tud csodát tenni. Ahhoz, hogy energiát termeljünk, és újra energiával töltsük fel a szervezetünket, elegendő táplálékra, vízre és alvásra van szükségünk – na meg persze sokkal kisebb adagok elfogyasztására egy ültő helyünkben. 

(Borítókép:  Shutterstock)