Gombásodó múmiák keltenek riadalmat Mexikóban

Mexikóban a halál sokkal szorosabban kötődik az élethez, mint nálunk, elég csak az ő halottak napjára gondolnunk (az el Día de los Muertos nemzeti ünnep), ami nem szomorú temetőlátogatásban merül ki, hanem színes, hangos, egész éjszaka tartó fiesztában. Igazi buli, ami egyszerre ünnepli a halált és az életet.

Ha emlékszünk, erről szólt a hat évvel ezelőtti animációs film, az Oscar-díjat is nyert Coco, de Werner Herzog filmrendezőre is nagy hatással volt a mexikói halottkultusz: 1979-es horrorfilmjében, a Nosferatu, az éjszaka fantomjában a híres mexikói múmiákról készült fotókat használt.

Természetes megmaradás

Nem véletlen tehát, hogy az ország egyik turista csalogató látványossága épp a múmiákhoz kapcsolódik: a Guanajuatóban, az azonos nevű mexikói állam fővárosában található Museo de las Momias (A múmiák múzeuma) 1969 óta fogadja a látogatókat, ma már több mint 100 múmiával. Az itt található különleges múmiakiállítás tetemei között van 19. században kolerában elhunyt és 20. századi halott is, közös metszetük az a néhány tetem, amelyeknek temetési költségeit már nem tudták tovább fizetni a rokonok, ezért kikerültek a sírokból. A ruhás, hajas, jó állapotú múmiák a száraz, ásványi anyagokban gazdag felszíni körülmények között, az elemektől vagy mikroorganizmusoktól való elszigeteltségben konzerválódtak – véletlenül. Ez a természetes mumifikáció.

A kiállított múmiák arckifejezése sokszor félelmetes és sokkoló, mert valószínűleg elevenen temették el őket a kapkodásban, hogy megakadályozzák az 1833–as kolerajárvány terjedését.

Lefele nézett, a karjába harapott és vérrel volt tele a szája, vagyis ő sem lehetett halott eltemetésekor? A múzeumban látható a világ legkisebb múmiája is, egy kolerában elhunyt terhes nő magzata.

Mi a baj a múmiákkal?

A kutatók a napokban felvetették, hogy a kiállítás látogatása korántsem veszélytelen, mert egyes testeken gombás fertőzések jelentek meg, és ha a tároló üvegvitrinek nem zárnak légmentesen, akkor a nézők veszélyben lehetnek.

A szövetségi intézet elhatárolódott az üvegvitrines kiállítástól, és hangoztatták, aggasztó, hogy a nyilvánosságot a múzeum nem tájékoztatja a biológiai veszélyekről. A fotók alapján szinte biztos, hogy az egyik mumifikálódott testen gombatelepek szaporodnak.

Ezt mind alaposan meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, vajon a gombás fertőzés nem veszélyezteti-e a kulturális örökséget, azokat, akik a múmiákkal dolgoznak, és a látogatókat.

A szakértők nem részletezték, milyen típusú gombásodásra utalnak, de ha igazuk van, az igen aggasztó lehet, mivel a Museo de las Momiasnak hetente több mint 4000 látogatója van.