Kevesebb zsírt adjunk a gyerekeknek, különben rossz vége lesz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
A koleszterinszinttel általában csak idősebb korban kezdünk komolyabban foglalkozni, mert azt gondoljuk, a felnőttkori táplálkozás befolyásolja a mennyiségét és a hozzá kapcsolódó érelmeszesedés kialakulásának rizikóját. Egy cambridge-i kutatásból most kiderült, döntően befolyásolja a későbbi állapotokat a fiatalkori táplálkozás is.
Az érelmeszesedés kockázatát már gyerekkorban megnövelhetjük, ha magas koleszterintartalmú étrenden vagyunk. De mi is a koleszterin, ez a félelmetes szó, amit naponta hallhatunk akár a közlekedési járműveken is, mert „Sanyi bácsinak nagyon magas”.
A koleszterinvegyület minden állati és emberi sejtben megtalálható, de ha lerakódik az erek falára, az érfal rugalmasságát csökkenti, és előrevetíti az érelmeszesedés kialakulását. A koleszterin meggyengíti azokat az immunsejteket, amik az artériákban találhatók és eltávolítanák a zsírmolekulákat.
A vért a szívbe és a szívből elszállító erek károsodását a plakkok felhalmozódása okozza. Vagyis a zsír, a koleszterin, a kalcium és más, a vérben keringő anyagok összeállnak.
Mivel az érelmeszesedés főleg az idősek betegségének számít, a legtöbb szűrési, megelőzési és beavatkozási program az 50 feletti, magas koleszterinszinttel rendelkezőket célozza meg. De a Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett csapat most kimutatta, hogy a fiatalabb korban tapasztalható magas koleszterinszint, főleg ha ingadozó, még károsabb lehet, mint a csak későbbi életkorban jelentkező.
A plakkos egér nem vidám
Az érelmeszesedés mechanizmusait egereken szokták tanulmányozni a kutatók, a kis rágcsálókat több hétig magas zsírtartalmú táplálékkal etetik felnőttkorukban, hogy lássák, hogy vezet ez az érelmeszesedésre jellemző plakkok felhalmozódásához. A cambridge-iek viszont kitalálták, hogy ha az egér egész életét vizsgálják étrend szempontjából, az elosztott, ugyanakkora mennyiségű magas zsírtartalmú táplálék hatását (és nem csak az idősebb vagy felnőttkorban bevitt zsír mennyiségének hatásait), akkor mi a helyzet az érelmeszesedéssel.
Azt tapasztalták, hogy az időszakos, magas zsírtartalmú étrend már fiatalkorban megnöveli az időskorban kialakuló érelmeszesedés rizikóját, főleg ha időszakos, vagyis ha egy hétig zsírosan táplálkoznak, majd néhány hét szünet, megint zsírosan, majd szünet. Ez a típusú étkezés hatott a legrosszabbul a szervezetre, mert az ingadozás megváltoztatta a makrofág sejteket. Ezek a fehérvérsejtek azon csoportját jelentik, amik kitakarítják a szervezetből a sejttörmeléket, a baktériumokat, a ráksejteket.
Miután ez kiderült, a The Cardiovascular Risk in Young Finns Study-hoz fordultak, ami az egyik legnagyobb nyomon követési tanulmány Finnországból a szív- és érrendszeri kockázatokról gyerekkortól felnőttkorig. 2000 önkéntes résztvevőnél 30 és 50 éves korban is megvizsgálták a nyaki verőeret.
Azoknál, akik fiatalkorban már magas koleszterinszintű táplálékon éltek, sokkal több plakkot találtak, ez tehát megerősítette az egértanulmány eredményeit.
A lipidcsökkentő gyógyszereket, például sztatinokat szedőknek is vigyázniuk kell, mert ha abbahagyják a gyógyszeradagolást, mert koleszterinszintjük (átmenetileg) csökkent, akkor is nő az érelmeszesedés kockázata. Egy 135 000 ember bevonásával készült vizsgálatból kiderült, ezek a szerek képesek a betegek „rossz”, vagyis LDL-koleszterinszintjét 30-50 százalékkal csökkenteni, így esik a szívroham, a sztrók vagy a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás kockázata. A sztatinok blokkolják azt az anyagot, amire a májnak szüksége van a koleszterin előállításához, így a máj eltávolítja a koleszterint a vérből, aminek következtében csökken az érszűkülettel, érelzáródással fenyegető plakk-képződés kockázata és az érelmeszesedés esélye.
Viszont ez arra is magyarázattal szolgál, hogy a sztatinokat nem rendszeresen szedőknél miért nagyobb a szívroham kockázata. Ha abba-abbahagyják a gyógyszer szedését, kialakul a szervezetben a koleszterin yo-yo effektus, és felhalmozódhatnak a plakkok. Viszont ha odafigyelünk bizonyos ételek csökkentett bevitelére, a koleszterinszintet sikeresen csökkenthetjük. Ne együk magunkat túl és ne adjunk a gyerekeknek se túl nagy mennyiségben:
- tojássárgáját,
- velőt, belsőségeket,
- szárnyasok bőrét,
- tejszínt, tejfölt.
De ezek is csak akkor hatnak negatívan szervezetünkre, ha genetikailag hajlamosak vagyunk rá. A familiáris hiperkoleszterinémiában szenvedőknél a bevitt koleszterin növeli a rossz koleszterinek szintjét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
