Gépi tanulás segíthet az emlőrák kiújulásának, áttéteinek megjósolásában

A szakemberek 154 beteg adatainak elemzésével kimutatták, hogy minél több idő telik el az első diagnózis és a tumor visszatérése között, annál kisebb az áttétek kockázata. Ezek az eredmények fontos lépést jelenthetnek a személyre szabott terápiás stratégiák kialakításában.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2022-ben világszerte 2,3 millió nő élt diagnosztizált emlőrákkal, és 670 ezren haltak meg a betegségben. A Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központ adatai szerint Magyarországon 2022-ben 8411 nőnél diagnosztizáltak emlődaganatot.

– figyelmeztet a Scientific Reports-ban publikált tanulmányában a Semmelweis Egyetem. A helyileg kiújuló daganat, ami nem egyenlő az áttéttel, előfordulhat az emlőállományban, a mellkasfalban, a bőrön vagy a műtét utáni hegben.

Kovács Kristóf Attila, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének patológus szakorvosa, a tanulmány első szerzője úgy nyilatkozott, hogy a daganatok nagyon különbözők, egyik agresszívebb, a másik kevésbé, ezért más-más terápiát igényelhetnek. A jelenlegi irányelvek azonban hasonló kezelést javasolnak minden helyileg kiújuló emlőrák esetében.

A rizikótényezőket hangsúlyosabban figyelembe vevő kezelésekkel javítható lenne a páciensek túlélési esélye, ezért lehet fontos tudni, melyik helyi kiújulásnak milyen a prognózisa.

A WHO szerint az emlőrák 2022-ben 185 országból 157-ben a leggyakoribb daganattípus volt a nők körében. Az emlődaganatok körülbelül 0,5–1 százaléka fordul elő a férfiaknál.

A kutatók egy matematikus bevonásával négy különböző gépi tanulási módszerrel 154 mellrákos beteg klinikopatológiai adatait vetették össze, akiket átlagosan 11 évig követtek az első diagnózis után. Mindegyikőjüknél rendelkezésre álltak a primer és a kiújult tumor adatai is. Azt is vizsgálták, a gépi tanulás segítségével megjósolható-e a kiújulás pontos helye, és abból előrejelezhető-e a lehetséges áttétek kialakulásának valószínűsége.

A legjobb matematikai modell 77 százalékos pontossággal jelezte előre, ha a daganat az emlő megmaradt állományában következett be, a műtéti hegben történő kiújulás előrejelzése pedig 69 százalékos pontosságú volt.

A legfontosabb tényezők között szerepelt a műtéti eljárás típusa (emlőmegtartó vagy teljes eltávolítás), a páciens életkora a diagnózis idején, a daganat növekedési ütemét jelző Ki67 fehérje szintje és a progeszteron receptor státusz, melynek alacsony szintje vagy hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a betegség kimenetelét.

A kutatás másik célja, hogy előre jelezze, milyen eséllyel alakulhatnak ki távoli áttétek a daganat helyi kiújulása után. A gépi tanulási modellek 78 százalékos pontossággal tudták megjósolni ezt a kockázatot. Kovács Kristóf Attila elmondta, az áttétek kialakulása a gépi tanulási modellek szerint a kiújulás helyétől, az első diagnózis és a visszatérés között eltelt időtől függ, de a kiújulás utáni terápiával is összefüggött. Ha a daganat az emlő megmaradt állományában tért vissza, kisebb volt a kockázat, míg a mellkasfalon történő kiújulás esetén nagyobb valószínűséggel alakultak ki áttétek.

A kutatás arra is rámutatott, hogy ha a daganat az első diagnózist követő két éven belül újul ki, nagyobb eséllyel vezet távoli áttétekhez. Az öt évnél később kialakuló kiújulások általában kedvezőbb prognózisú daganatokhoz köthetők, amelyek nagyobb arányban hormonérzékenyek. Az eredmények szerint a betegek egyharmadánál a daganat többször is visszatért, ami tovább növelte az áttétek kockázatát.

Sajnos a kemoterápiával kezelt lokálisan kiújuló emlőrákok esetén is számottevő a távoli áttétek valószínűsége

– mondta Tőkés Anna Mária, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének tudományos főmunkatársa, a tanulmány levelező szerzője.

A tanulmány azt is megmutatta, a gépi tanulás hagyományos diagnosztikai módszerekkel kombinálva segíthet a magas kockázatú betegek azonosításában és a megfelelő időben történő, célzott kezelésben. Mivel a vizsgált 154 beteg közül 33-nál 10 év után, de volt olyan, akinél 23 évvel később újult ki az emlődaganat, a rendszeres kontroll a gyógyultnak nyilvánítottak esetében is kiemelten fontos.