Ha megmérjük a reakcióidőnk, mindenre fény derül

Éveink számának gyarapodásával a ráncaink száma nő, a reakcióidőnk pedig csökken. De ha fenn tudjuk tartani átlagos reakciósebességünket, akkor agyunk még az utolsó évtizedekben is jó állapotban maradhat. A reakcióidő árulkodik a szív egészségéről, és a korai halálozás kockázatáról is.

Simon Cox, az Edinburghi Egyetem agykutatója, a kognitív folyamatok vizsgálója azt mondja, az emberek már az öregedés előtt sem ugyanolyan gyorsak, de a reakcióidő csökkenése mindenképp összefügg az életkorral is.

A reakcióidőt megmérhetjük otthon is egy vonalzó segítségével: leülünk egy székre, karunk az asztalon, csuklónk lelóg a széléről, társunk a kezünk felett tart egy vonalzót, a 0. legyen lefelé. Ha a másik hirtelen elejtette és mi elkaptuk a lehető leggyorsabban, az a távolság lesz a reakcióidő, amelyik számnál megragadtuk a vonalzót. Ha ez a 7,5 centis rovátka alatt történik, akkor szuper a reakcióidőnk. Rossz, ha 20,4 fölött van, az átlag 15,9 és 20,4 közé esik. Nagyon gyenge a 28 cm feletti.

Korábbi tanulmányok összefüggést találtak a halálozási kockázat (szívbetegségek, stroke, legűti betegségek) és a reakcióidő között.

Az optimális az, ha éveken keresztül mérjük a reakcióidőt, akkor derül ki, hogy romlik-e és mennyire. A reakcióképesség az egymással összefüggő szenzoros rendszerek hálózatán múlik, látás, hallás, szaglás, az ingerek agyi feldolgozásának sebessége és izmaink gyorsasága. A vonalzós tesztnél az agy felméri az esés tényét és utasítást ad valamilyen sebességgel az elkapásra. Ebben a rendszerben az első faktor, ami gyengülni kezd az életkorral az a képességünk, hogy reagálunk az agy jeleire.

Ezt sétával lehet például edzeni, főleg ha közben forgatjuk a fejünk jobbra-balra, de a fél lábon egyensúlyozás is jó, főleg ha közben felmondjuk az ábécét is.

A Colorado Boulder Egyetem orvosbiológiai professzora, Alaa Ahmed szerint ahogy öregszünk, reakcióidőnk nagyobb mértékben függhet általános testi egészségünktől, mint agyunktól. Azért, mert izmaink gyengülnek, mitokondriumaink is kevésbé jól működnek, vagyis lassul a mozgásunk. De ha jó egészségnek örvendünk idősebb korunkban is, akkor agyunk és központi idegrendszerünk az utolsó éveinkben is jól funkcionál majd.

A vonalzóteszt mellett a reakcióidők olyan egyszerű számítógépes játékokkal is felmérhetők, mint a Human Benchmark Reaction Time Test, amiben meg kell várni, hogy a piros mező zöldre váltson, és gyorsan rá kell kattintani.  A reakcióidő edzhető olyan feladatokkal is, amikben egyszerre van mozgás és kognitív tréning. Ilyen például, ha úgy labdázunk, hogy közben szavakkal kell játszanunk. De egy táblagépen nézett és elvégzett fitnesz óra is, mert egyszerre nézzük, felfogjuk és utánozzuk. Javul az észlelés képessége és az összehangolt mozdulatokkal való reagálás.