Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Az éneklés és a tánc mégsem univerzális? - Minden, amit tudni akart a kutyájáról, de sosem merte megkérdezni
- Konzumbarmok lettünk, nincs mese, és ez a gyerekeken csattan
- Áttörés jöhet a rákmegelőzésben, ez jelentheti a megoldás kulcsát
- Az MTA elnökét meglepte Schmidt Mária tájékozatlansága az Akadémia működésével kapcsolatban
Amerikai kutatók egy olyan, különleges színérzetet idéztek elő egy új lézeres eljárással, amelyet az emberi szem a természetes környezetében soha nem tapasztalhat meg. Az olo névre keresztelt árnyalatot „példátlanul telített kékeszöldként” írják le, és a látvány olyan mértékben kilóg a megszokott színskálából, hogy sokak szerint ez lehet az első valóban „új” szín, amit az emberiség valaha látott.
Egy új, eddig ismeretlen színt – vagy legalábbis egy ehhez nagyon közeli jelenséget – mutattak be kaliforniai kutatók, amelynek neve: olo. A színt egy rendkívül intenzív telítettségű kékeszöldként írják le, és az érdekesség nemcsak az árnyalatban rejlik, hanem abban a különleges eljárásban is, amelynek segítségével az emberi szem egyáltalán képes ezt érzékelni. A kérdés már csak az: valóban egy új színt fedeztek fel, vagy csak a színtudomány határain játszadoznak?
Az „olo” elnevezésű szín a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatóinak fejlesztése, akik egy új optikai eljárás révén képesek voltak közvetlenül egyetlen fotoreceptort – a közepes hullámhosszokra érzékeny M-kúpot – stimulálni az emberi retinán. Ezt egy rendkívül precíz, fókuszált lézerfénnyel, az úgynevezett Oz rendszer segítségével érték el. A vizsgálat során öt alany számolt be arról, hogy az így előidézett vizuális élmény egy „példátlanul telített kékeszöld” szín volt, amelyet más ismert színnel nem tudtak pontosan összevetni.
A színek észlelése az emberi szem retinájában található háromféle kúpos receptor működésén alapul. Ezek a rövid (S), közepes (M) és hosszú (L) hullámhosszokra érzékenyek, és a spektrum bizonyos átfedései miatt általában egyszerre több receptor is aktiválódik egy adott szín hatására. Ez azonban korlátozza az észlelhető színek telítettségét és tartományát. Az új módszer viszont képes kizárólag egyetlen típusú kúpot ingerelni, így olyan színérzetet idéz elő, amely a hétköznapi színélményeinktől jelentősen eltér.
A kutatás szerint az olo különösen akkor jelenik meg intenzíven, ha semleges szürke háttér előtt észlelik.
A tanulmány készítésekor az alanyoknak fehér fényt kellett hozzáadniuk az olo árnyalatához, hogy megtalálják annak legközelebbi megfelelőjét a szokásos színskálán – de még így sem sikerült pontos egyezést találniuk. Ez, a kutatók szerint, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az olo a hagyományos színskálán (vagyis az úgynevezett gamuton) kívül esik.
A résztvevők különböző neveket próbáltak adni a látott színnek, például „türkiz”, „zöldeskék”, „kékeszöld” vagy egyszerűen csak „zöld egy kis kékkel”. Az olo telítettségét minden esetben maximális, 4-es értékre értékelték, míg a hasonló árnyalatú, de hagyományos színek telítettségi átlaga mindössze 2,9 volt.
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary
A jelenlegi képernyők, köztük a számítógépek és okostelefonok kijelzői a színek megjelenítésére az úgynevezett spektrális metamerizmus elvét használják: a vörös, zöld és kék fény kombinációjával olyan hatást keltenek, amit az emberi szem bizonyos színként érzékel. Ez a módszer 1861 óta ismert, amikor James Clerk Maxwell először mutatta be a három alapszín összeillesztésével létrejövő színes képet.
Az új, Oz névre keresztelt technológia azonban más megközelítést alkalmaz: nem a fény spektrumát, hanem annak térbeli eloszlását manipulálja a retinán. Ezt a jelenséget térbeli metamerizmusnak nevezik, és lehetővé teszi a színek széles skálájának létrehozását egyetlen hullámhosszú fényforrás segítségével, így nincs szükség három különböző fényre az alapszínekhez.
Bár a kutatás újdonságai vitathatatlanok, a tudományos közösség nem fogadta fenntartások nélkül az olo „új színként" való bevezetését. Misha Corobyew, az Aucklandi Egyetem optometria és látástudomány szakának oktatója ugyanis rámutatott, hogy az egykúp-stimuláció módszere önmagában nem új. Az igazi áttörés abban rejlik, hogy a kutatók most először tudtak egyszerre több ezer kúpot is külön-külön stimulálni, így képeket és vizuális tartalmakat is elő tudtak állítani ezzel a módszerrel.
A tanulmány a rangos Science Advances folyóiratban jelent meg, és a színtudomány új dimenzióját nyithatja meg – akár egy teljesen új érzékszervi élmény lehetőségével. Bár a kérdés, hogy az olo valóban „új szín”-e, filozófiai és tudományos viták tárgyát képezheti, abban egyetértés van: azok, akik látták, valami teljesen szokatlant tapasztaltak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
