
Megfejtették az Indiana Jones-filmekből ismert sors tárcsájának titkát
További Tudomány cikkek
-
Nagy veszélyben a csokoládé, de más importélelmiszerek körül is sok a rizikó
- Oltással harcolnak a nemi betegség ellen is
- Jön a nyár, az esővíz viszont megmenthet minket a hőgutától
- Szingapúrtól Portugáliáig: magyar kutatók indulnak nemzetközi tapasztalatszerzésre
- Oltás győzheti le a kokainfüggőséget
A 2023-ban bemutatott Indiana Jones és a sors tárcsája cselekménye szerint egy csomó ember keresi és vadássza a csupa-csupa fogaskerék antiküthérai szerkezetet, mert hozzásegíthetné őket az időutazáshoz. Ez a fiktív tárgy egy valódi, az antiküthériai szerkezet „mese-mása”, ami előre jelzi a természetben előforduló idő vákuumokat, és így lehetővé teszi az időutazást.
Az antiküthérai szerkezetről sokáig azt feltételezték, hogy a mai számítógépek őse, ami a naprendszer elemeit tudja betájolni, jelezni a holdfogyatkozásokat. Valószínűleg Kr. e. 205-ből származik, és 1902-ben találták meg szivacshalászok 40 méter mélyben a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, egy római hajóroncsban – írja a Daily Mail.
Hogy ki készítette, az rejtély, léteznek olyan hipotézisek, amelyek szerint Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófus, de vannak, akik Arkhimédészre gyanakodnak. A szerkezet fogaskerekeit egy kar segítségével lehetett mozgatni, és jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával a használó meg tudta állapítani egy meghatározott időpontban a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és Szaturnusz helyét.
Előlapján a zodiákus volt látható, és egy egyiptomi naptár. A hátlap két karja a holdfogyatkozásokat mutatta. A hátlapon a hónapok nevei voltak feltüntetve egy tizenkilenc éves ciklusban. A hónapok neveiből arra lehet következtetni, hogy az eszköz Szicíliában készült, és a szerkezetet szállító hajó talán Kr. e. 85 és Kr. e. 60 között süllyedhetett el a tengeren.

Csak játék lett volna
Az argentin Mar del Plata Nemzeti Egyetem kutatói most új megfejtést találtak a miniszámítógépre, szerintük inkább játék volt, mint működő jósgép vagy számolóeszköz. Kutatásaikban számítógépes szimulációt készítettek a műtárgyról, és főleg a fogaskerekek háromszög alakú, egymásba illeszkedő „fogait” vizsgálták, amelyek szerves részét képezik a mechanizmus működésének.
És döbbenetes felfedezést tettek: a gyártási pontatlanságok miatt az eszköz olyan gyakran elakadhatott, hogy tudományos célra valószínűleg nem is lehetett használni.
A fogak háromszög alakja miatt akadások és egyenetlen mozgás jön létre. Úgyhogy a kutatók arra jutottak, hogy talán csak egy gyerekjáték volt, bár ehhez túl komplikált lehetett a megfabrikálása: valószínűtlen, hogy valaki(k) ilyen összetett, de nem működőképes eszközt építsenek pusztán játék céljából.
Az is igaz viszont, hogy csak az eredeti eszköz harmada maradt fenn, nem az egész, úgyhogy lehetséges, hogy kulcsfontosságú részek hiányoznak, amelyek viszont valóban komoly eszközzé tehetik.
Korábban Mike Edmunds brit asztrofizikus arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezet inkább oktatási eszköznek készült, és nem gyakorlati, pontos csillagászati előrejelzések készítésére szolgált. A tanulmány még szakértői felülvizsgálatra vár.
