Megszületett a jövő tanulási módszere Szegeden

Teljesen új tanulás módszertant dolgozott ki kollégáival és az egyetem Informatikai Intézetével összefogva Prof. Dr. Racsmány Mihály pszichológus, emlékezetkutató és az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének vezetője. 

A több évtizedes memóriakutatásokra épülő metódus egy applikációban érhető el, a tervek szerint a nyáron be is vezetik, és óriási eredményeket várnak tőle. Dr. Racsmány Mihály professzort mindemellett arról is faggattuk: 

• Milyen válságban van az oktatás? 
• Mi a különbség az új módszer és a hagyományos oktatás között?
• Kiknek fejlesztették? 
• Mitől olyan hatékony és mi köze a metódusnak a Különvélemény című filmhez?

Kérdésünkre, hogy miért is van most válságban az oktatás, dr. Racsmány Mihály azt válaszolja, főleg azért, mert rengeteget felejtünk, nem túlzás, hogy szinte mindent újra kell tanulnunk. A több mint száz éve fennálló oktatási rendszer ugyanis arra épít, hogy „belapátolja” a diákok fejébe a tudást, azonban a memóriakutatók pontosan tudják, hogy az emberi agy, emlékezet egyszerűen nem így működik, ez a tudás nem tartós, nem hatékony. 

Hiába tanulunk éjjel-nappal, gyerek- és felnőttkorban, elenyésző az a tudásmennyiség, ami benne is marad a fejünkben, mert a mostani pedagógiai módszereink hosszú távon nem hatékonyak, az emlékezeti komponensek hiányoznak a tanulásból.

– magyarázza.

A fő probléma az, hogy az oktatás a figyelmen, a kritikus gondolkodáson és a keresési készségeken alapul, de ezek nem építhetők fel egy rendszerré. „A tudásszervezés jelenleg nem lényeges, csak éppen tartalomtól független készségek nem léteznek, kell egy stabil tudásháttér.”

Oktatási világválság

A professzortól megtudjuk, hogy nemcsak itthon, hanem az egész világon tanulási válság van, az elmúlt 5 évben pedig kiderült, hogy a Bill Gates és Mark Zuckerberg által ígért információtechnológiai robbanás elmaradt az oktatásban: 

A 2023–2024-es adatok Amerikában és Európában is nagyon rosszak. Okolhatjuk ezért a koronavírust, de a legnagyobb baj mégis az, hogy olyan pedagógiai módszerekre épül a tanítás világszerte, amik hosszú távon nem hatékonyak.

Ezeken a felméréseken a jobb iskolák is rosszul szerepelnek. Az elit egyetemeken, a Harvardon és a Stanfordon ugyanis szondázták, hogy a diploma után két évvel mennyit tudnak még a diákok, akik már diplomás szakemberek, így kiderült, szinte semmire nem emlékeznek az egyetemen tanultakból. Akkor a munkaadók arra jutottak, felesleges is papírt kérni a végzettségről, csak jól felépített tudásrendszer kell.

Dr. Racsmány Mihály szerint viszont jobb használható tudást adni, és nem leértékelni a diplomát, az érettségit. Ehhez kell megváltoztatni a tanulás módszertanát, mert az aktuális szisztéma, a magolás és az olvasás a tudás illúziójára épül csak, valójában elfelejtünk szinte mindent.

Racsmány és munkatársai az elmúlt évtizedek empirikus emlékezetkutatásaira támaszkodtak, és kifejlesztettek egy olyan rendszert, amiben bizonyos rekogok vannak, ezek az appok egységei meghatározott kérdésekkel a tanuló felé. Mint mondja:

A válaszhoz segítséget kap, és akár magyarázatot is, miért az a helyes megoldás. A szisztéma visszacsatoló, vagyis a tanuló folyamatosan látja, mit tud és mit nem, a használat közben megtanul tanulni is. És ebben a rendszerben képes egy komplex tudáshalmazt felépíteni tényekkel, terminológiával, kategóriákkal, elméletekkel, műveletekkel, relációkkal a dolgok között.

A rendszer a rekogokon keresztül elmeműveleteket végeztet. Kérdésünkre, hogy a rekogok a Tom Cruise-féle Különvélemény prekogjaira utalnak-e, Racsmány azt válaszolja, igen, van kapcsolat, bár a kifejezést nem a filmből vették, csak a filmhez hasonlóan a recognition (felismerés) angol szóból. A Különvélemény prekogjai telepatikus képességeikkel a jövőbe láttak, és az applikáció is a jövőre építi a múlt és jelen tudását, ez a kapocs.

Az emlékezet áll a fókuszban

Az appban a rekogokon keresztül épül fel a tudásrendszer, jó a transzferje is, vagyis a való életben is használható az elsajátított ismeret. Az alkalmazás maga olyan, mint egy piactér, több téma közül lehet válogatni: történelem, matek, biológia, vagy a felsőoktatás tárgyai, anatómia, számítások. A rekogrendszert a tanuló betölti az appba, végigcsinálja x idő alatt, és folyamatos visszajelzést kap a tudásáról.

Ráadásul az egyenlőtlenségeket is kiküszöböli, mert itt nem számít, hogy kinek mennyire jó a memóriája vagy milyen gyorsan tanul, mivel az ismétléssel, a rekogrendszer ismételt emlékezeti stimulációs hatásaitól jobb lesz a bevésés.

Dr. Racsmány Mihály azt is elárulja, komoly szakemberek felelősek az anyagért, szaklektorok hagyják jóvá egy memóriakutatóval, aki azt nézi, jól épül-e fel módszertanilag, és a szakanyag lefedi-e a témakört. Tanároknak szánt oldal is van, egy classroomszoftver, így a tanár az appból tud használni részeket az órákon. Bár nincs házi feladat, nem hagyják magára a tanulót a tanulnivalóval, mivel folyamatosan nyomon lehet követni, hol tart az anyag elsajátítása. A tanuló és a tanár, sőt akár a szülő is képes kontrollálni, de egy kicsit lassabb, mint a pillanatnyi tudást átadó oktatás:

Mint minden, ami alaposabb, kicsit lassabb is, de szilárdabb, meg is marad, nem a jelennek, a vizsgának, a tesztnek tanulnak, inkább a jövőnek és a további ismereteknek, amik ráépülnek a meglévőkre.

A professzor azt is állítja, hogy mindez nyelvtanulásra is használható, de a legtöbb nyelvtanuló módszerrel szemben ez nem tömbösített tudást ad, és nem egy szinten lebegtet, mivel az anyagmennyiség felosztott, és szintet is lehet lépni. Ráadásul az elsajátított ismeretek ellenállnak a stressznek, zavaró hatásoknak, így az agyból nyomás alatt is előhívható az információ. „A tanár látja, hogy a gyerek benne van-e a rendszerben, válaszol-e, és a haladását is nyomon követi. A rekog nagyszerűsége abban rejlik, hogy egyesíti magában a könyvet, a tanárt és a feladatgyűjteményt, megmutatja a megoldást, és azt is, hogy mit tudok, mit nem, ami nem világos, azt elmagyarázza.”

A feladatok során meghatározott kognitív műveleteket végeztetnek el, például azonosítást, osztályozást, integrálást, lebontást, új megoldás tervezését. Ezek a műveletek vannak elrejtve a kérdésekben, és ha a használó maga találja ki a megoldást, az rendkívüli módon megnöveli az információ megjegyezhetőségét. A rendszer azt is megmutatja, mi történik a tanuló fejében, ez soha nem volt látható korábban. És hogy mikor kerül be az iskolákba?

Szeptembertől bevezetjük a Szegedi Tudományegyetemen, az orvos- és informatikai képzésben biztos, és a középiskolai oktatásban is szeretnénk, a nehezebb tantárgyaknál vagy az érettségi tárgyaknál.

– emeli ki, majd hozzáteszi, esélyes, hogy a középiskolákban a történelem és a biológia, az általános iskolában pedig a magyar, a kémia és a matematika tárgyaknál fogják használni. Az app nem váltja ki a tanárt, csak segíti, támogatja a munkáját, és talán a házi feladatoktól is megszabadítja végre a gyerekeket. A tervük, hogy lefedjék az egész oktatást az általánostól a felsőoktatásig.

(Borítókép: Maskot / Getty Images)