Üzenet a palackból, aggasztó mennyiségű vegyi anyagot mutattak ki a borokban

A Pesticide Action Network Europe (PAN Europe) ma közzétett jelentésében „Üzenet a palackból – A TFA-szennyezés gyors terjedése az EU-ban” riasztó adatokat mutat be az „örök vegyi anyagként” ismert trifluor-ecetsav (TFA) környezetben lévő jelenlétének növekedéséről.

A vizsgálat alkalmával tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 μg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 μg/l-t.

A TFA-t nem mutatták ki az 1988 előtt szüretelt régi borokban.

A szennyezési szintek drasztikus emelkedése 2010 óta figyelhető meg. A vegyszermaradványokat is vizsgáló párhuzamos elemzések szerint a hagyományosan termesztett szőlőből készült borok 94 százalékában akár 8 különböző növényvédőszer-maradvány is kimutatható volt – köztük két PFAS gombaölő szer: fluopiram és fluopikolid.

Magyar borok is érintettek

Bár a bioborok túlnyomó többsége mentes volt a peszticidektől, TFA-t ezekben is találtak, igaz, csak kisebb mennyiségben. Magyarországról két bort vizsgáltak, egy villányi kékfrankos vörösbort és egy tokaji sárgamuskotály fehérbort, mindkettő neves borházból származik.

A kékfrankos trifluor-ecetsav (TFA) tartalma jelentősebb volt, a sárgamuskotály TFA-szennyezettsége a határértékek alatti, de tartalmazott egyéb „növényvédő szert” is (ftalimidet, folpetet). Az eredmények két okból is riasztóak: egyrészt a nagyon magas értékek a TFA növényi bioakkumulációjára utalnak, másrészt az elmúlt 10–15 évben tapasztalt ugrásszerű növekedés miatt sürgős beavatkozásra van szükség a szennyezettség, a kibocsátás megfékezésére.

Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki

– hangsúlyozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag-szakértője.

Michael Müller, a Freiburgi Egyetem gyógyszerkémiai professzora szintén hasonló TFA-növekedést figyelt meg saját kutatásaiban. A legalacsonyabb szintek azoknál a bioboroknál jelentkeztek, ahol a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik, vagyis ez megerősíti a gyanút, hogy a PFAS-alapú „növényvédő szerek” közvetlen vagy közvetett szerepet játszanak a TFA-szennyezésben.

Ezek az eredmények és az EU Referencialaboratóriuma, a CVUA Stuttgart adatai is egyértelmű riadót fújnak az EU és a tagállamok számára.

Azokat az anyagokat, amelyek TFA-t juttatnak a környezetbe, haladéktalanul ki kell vonni a forgalomból – különösen a PFAS alapú »növényvédő szereket« és az F-gázokat

– emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Május közepén az uniós tagállamok szavaznak a flutolanil – egy TFA-ra bomló „növényvédő szer” – betiltásáról, és mi arra kérjük a magyar kormányt, hogy ezen a szavazáson hazánk is támogassa e peszticid betiltását – fűzte hozzá Fidrich Róbert.

A TFA a PFAS-vegyületek lebomlásának nem bomló végterméke – elsősorban mezőgazdasági peszticidek és hűtőközegként használt fluorozott gázok forrásából származik.

Korábban a TFA-t toxikológiailag ártalmatlannak tartották, ám egy 2021-es tanulmány súlyos magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál. Azóta a TFA-t a reprodukciós egészséget veszélyeztető anyagként tartják számon.

A jelentés az alábbi országok borait vizsgálta: Ausztria, Belgium, Horvátország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg és Spanyolország. A kutatásban számos európai civil szervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – is közreműködött. A teljes jelentés itt érhető el.