Egyre menőbb kereszténynek lenni a Z generációsok körében

A vallásgyakorlás gondolata egészen múlt századinak, idejétmúltnak tűnhet, hiszen már több mint kétezer éve ugyanarról van szó minden egyes szentmise vagy istentisztelet alkalmával, vasárnapról vasárnapra ugyanaz a rituálé, szinte ugyanazokkal az emberekkel. Valójában pedig éppen ez a lényeg, a stabilitás, az állandóság szimbolizálása, és ez az, ami vonzó a hívek számára: a templom, ahol mindig ugyanaz történik, ahol megnyugodhatnak, ahol igazán közel kerülhetnek Istenhez. Ez az egyik ok, amiért a Z generáció is vonzónak tartja a vallásgyakorlást, és sokkal többen jelennek meg templomokban vagy vállalják fel a hitüket nyilvánosan, mint az idősebb generációk tagjai.

A legfrissebb kutatások szerint a Z generációs keresztények száma megnégyszereződött. Míg 2018-ban csak 4 százalék vallotta magát kereszténynek és aktív vallásgyakorlónak, számuk 2024-re már 16 százalékra nőtt. A Quiet Revival című tanulmány szerint a templomba járók száma is radikálisan növekedett, mivel 50 százalékkal többen mentek rendszeresen szentmisére vagy istentiszteletre 2024-ben.

Miközben néhány hagyományos felekezet továbbra is kihívásokkal néz szembe a legtöbb egyházi megnyilvánulásban, mi széles körű növekedést tapasztalunk. Jelenleg több mint 2 millióval többen járnak templomba, mint hat évvel ezelőtt

– fogalmazott a tanulmány egyik fő kutatója, Rhiannon McAleer.

Külföldön több Biblia, idehaza több nő

A kutatás kimutatta, külföldön, leginkább Angliában a férfiak 13 százalékkal többen járnak templomba, mint a nők, illetve etnikailag is jóval színesebbé vált a vallásgyakorlás világszerte. Már nem meglepő fekete bőrű lelkészt vagy papot látni, sőt egyre gyakoribb Angliában is, a tanulmány szerint 47 százalékkal több fekete vállalta fel hitét 2024-ben. Köreikben a Biblia-olvasás sem tabu, a templomon kívül 67 százalékuk saját szabadidejében is forgatja a Szentírást.

Magyarországon kicsit más a helyzet, idehaza a nők vannak többségben, ha templomba járásról vagy a hit felvállalásáról van szó. Bár egészen friss adatok nincsenek, a KSH 2011-es felmérése alapján a nők 60 százaléka vallotta magát aktív vallásgyakorló kereszténynek, a férfiak esetében ez a szám 50 százalék alá esett. A Z generációt tekintve is hasonló a helyzet, a lányok nagyobb valószínűséggel tartoznak valamilyen felekezethez, és gyakran járnak templomba, míg a fiatal fiúk inkább spirituálisnak mondják magukat, mint vallásosnak.

Több oka is lehet ennek, a leggyakrabban hangoztatott elmélet az, hogy a lányok egész gyermekkorukban sokkal érzelemközpontúbb nevelést kapnak, szüleik nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy szociálisan érzékenynek neveljék lánygyermekeiket, így azok jóval fogékonyabban a vallási közösségekhez való kapcsolódásra is. A másik elmélet a társadalmi szerepkört emeli ki, hiszen a nők sokkal inkább a gondoskodás, a törődés szerepét kapják, lényeges, hogy jól működjenek a családi és közösségi feladatokban egyaránt, és ezzel a mentalitással szorosan összekapcsolódik a vallásos értékek hangsúlyossága.

A „spiri” generáció

A Z generációt „spirituális generációnak” is nevezhetjük, ugyanis egy szintén 2024-es statisztikából kiderül, ők is így jellemzik saját magukat. A 18–24 évesek 62 százaléka vallja magát „eléggé” spirituálisnak, míg a 65 év felettiek esetében csak 35 százalékuk fogalmaz így. A Z generáció tagjai közül mindössze 13 százalék nevezi magát ateistának, szemben az ezredfordulósok 20 százalékával és az X generáció 25 százalékával.

Ez többek között a közösségi médiának is köszönhető, ugyanis a különböző platformokon igen széles körben megjelentek a keresztény influenszerek, valamint a spirituális tartalmat gyártók. Hozzáértő szakemberektől kezdve egészen az egyetemista keresztényekig egyre többen kezdtek el bejegyzéseket gyártani arról, mi mindent tesznek azért, hogy ápolják a kapcsolatukat Istennel. Biblia-olvasási tippeket osztanak meg követőikkel, egyes verseket is elmagyaráznak, illetve templomba járási szokásaikról sem hallgatnak. Mindezek elsősorban a Z generációs tartalomgyártókra igazak, és az egészben az a pláne, hogy az eredetileg nem keresztény tartalmakkal foglalkozó influenszereket is egyre inkább ráveszik arra, ne tartsák magukban, ha vallásosak.

Ott van például a német életmód- és beautyinfluenszer, Millane, aki néhány hónapja aktívan elkezdett posztolni vallási életéről, és imádják érte a követői.

Sokan ismerhetik a szintén német ikerpárt, akik különböző táncos videókkal váltak népszerűvé még a musically platformon. Azóta már külön utakon jár Lisa és Lena, főként TikTokra és Instagramra gyártanak tartalmat, többek között keresztény témákban is. Lisa azóta már férjhez is ment, és megszületett első gyermeke, így nála megjelennek a tradwife tartalmak.

Persze nem csak kortársaikról vesznek példát a Z generációsok, nyitottak az idősebbek, tapasztaltabbak, hozzáértőbb emberek mondanivalójára is. A legtöbben Jordan Peterson vagy Candace Owens tartalmaira kíváncsiak, akik meglehetősen radikális és konzervatív szempontból közelítenek meg mindenféle témát. Elsősorban a keresztény értékrendet képviselik tartalmaikban, de nem mindig ez kapja a fókuszt, az ő profiljaikon politikával, genderrel és mentális egészséggel kapcsolatos videókat is találhatunk.

Ferenc pápának is köszönhető

Ferenc pápa progresszív és kifejezetten modern életfelfogásának is köze lehet ahhoz, hogy a Z generáció megszólítva érzi magát a kereszténység által. A pápa, aki húsvéthétfőn, életének 89. évében meghalt, megannyi újítást hozott, ami sokkal közvetlenebbé tette a katolikus egyházat, így nem meglepő módon sokkal szimpatikusabbá is. Megannyi újítást hozott a katolikus egyházba pápasága 13 évében, ezek közül négy olyan volt, ami a fiatalabb generációk számára kifejezetten inspiráló és szimpatikus volt: 

• a fiatalok aktív részvétele az egyház döntéshozatalában,
• a szegények és kiszolgáltatottak melletti kiállás,
• a szexuális kisebbségek elfogadása és befogadása,
• vallásközi párbeszéd és a tolerancia előmozdítása.

Az első pont az úgynevezett szinodális út, amelyről még 2018-ban beszélt először Ferenc pápa, és kiemelte, mennyire fontos, hogy a hívek is szerepet kapjanak a közös gondolkodásban és a döntéshozatalokban az egyházi életet érintő kérdésekben. A fiatalok véleményére különösen kíváncsi volt, nagyon fontos volt számára, hogy aktív résztvevői legyenek az egyháznak a Z generációsok is. Mindezt Hodász András is megerősítette, ugyanis ezek az újító folyamatok még akkor élték kezdeti fázisukat, amikor még papként Rómában élt.

A második és a harmadik pont akár összevontan is működhet, azonban előbbi esetében inkább a szegényekről, a hátrányos helyzetben élőkről van szó. Ferenc pápa számára ugyanis rendkívül fontos volt, hogy törődjön a nehezebb sorsú emberekkel, már névválasztásában is a szegények védőszentjének neve mellett döntött. Emellett rendszeresen foglalkozott szociális kérdésekkel, rengeteg egyházi adománnyal járult hozzá a szegények és hátrányos helyzetűek életminőségi javításához. A harmadik pont az, ami talán a leginkább borzolta a kedélyeket Ferenc pápa teljes egyházfősége alatt.

Ferenc pápa ugyanis azt a döntést hozta 2023-ban, hogy a meleg párok és az elvált emberek részesülhetnek áldásban, azonban hangsúlyozta, ez nem egyenlő a házassági áldással, mivel az szembemenne az egyház tanításával. A szentatya elmondta, az áldás Isten kegyelmét jelenti, ami minden embernek jár. Alapvetően a globalizáció jelentőségéről is rendszeresen beszélt, nagyon elfogadóan állt minden egyéb valláshoz, rendszeresen hangsúlyozta, hogy mindenki Isten országának a tagja, nincs értelme kizárni senkit. Fontosnak tartotta, hogy a fiatal hívek ismerjék a világban jelen lévő vallásokat, és tiszteljék egymás döntését azzal kapcsolatban, ki melyik felekezet mellett teszi le a voksát.

Összességében ez a nyitott, közvetlen és rendkívül barátságos hozzáállása a hívekhez rendkívül szimpatikus a Z generáció számára. Megszólítva és megértve érzik magukat az egyház által, amire ilyen szinten igazán régóta nem volt példa. Az a rideg, zárkózott és túlzottan szigorú kép az egyházról enyhült a fiatalabb generáció szemében, nagy részükkel ismét éreztette Ferenc pápa, hogy nem a törvények, hanem az emberek kerültek fókuszba. És még inkább az emberek bensőséges kapcsolata Istennel.

(Borítókép: Ferenc pápa részt vesz egy találkozón a világ minden tájáról érkező gyerekekkel a Pál-VI. teremben, 2023. november 6-án a Vatikánban. Fotó: Alessandra Benedetti / Corbis / Getty Images)