Így mosnak a magyarok, megvan, mit rontunk el

Egy országos Unilever-kutatás szerint a magyarok zöme 40 Celsius-fokon mos, holott a ruhák átlagos szennyezettsége elegendővé tenné a 30 fokot is, és ezzel nemcsak a ruhákat, hanem a környezetet és a pénztárcánkat is kímélhetnénk. A mosás nem ördöngösség, hanem művészet és tudomány.

A tisztítás komplex folyamat és cselekvés, amiben nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a leghatékonyabb végeredmény eléréséhez. Ha elolvassuk ruháink címkéjét, és az ajánlások szerint mossuk őket, már sokat tettünk a hosszabb életű textíliákért. A felmérés szerint szinte minden magyar háztartásban van mosógép, amelyet a megkérdezettek közel fele heti két-három alkalommal indít be, de több hibát is elkövetünk mosás közben.

Mosási bűneink

Az egyik hiba például, hogy csak félig töltjük a mosógépet abban a tévhitben, hogy így jobban tisztít, de ez nem igaz. A mosógépek teljes töltetre lettek optimalizálva – így nemcsak a gép működik hatékonyabban, de a víz- és mosószerhasználat is gazdaságosabb lesz, a modern gépek ráadásul automatikusan adagolják a vizet a töltet nagyságához igazodva. A zsúfoltság sem jó persze, akkor valóban nem lesz hatékony a tisztítás. A túlterhelés károsíthatja ruháit, sőt magát a gépet is, és tovább tart a ruhák megtisztulása. Ráadásul annyira összedörzsölődnek, hogy a felületük megsérül, ezenkívül pedig a szükségesnél több energiát használ fel a gép – azaz nő az áramfogyasztás.

És persze ott a mérleg is. Egy póló kb. 150-250 gramm, egy farmernadrág kb. 700-1000 gramm, ágyneműhuzat esetén kb. 1,5-2 kilogrammal, a törölközőknél pedig darabonként 300-500 grammal számolhatunk.

A felmérés szerint főleg szín alapján válogatjuk össze a mosást, külön mossuk a fekete, fehér vagy a sötét és világos ruhákat. Ritkább, de még gyakori a ruhatípus szerinti válogatás, külön a fehérneműt vagy a nadrágokat, de kevésbé figyelünk az anyagra, a hőfokra és a szennyezés mértékére. A válogatás mögött gyakran áll praktikus megfontolás – hogy a világos ruhák ne szürküljenek, vagy ne sérüljenek durvább textilektől a finomabb anyagok, de a túlzott szelektálás sokszor felesleges. A leggyakrabban 40 Celsius-fokon mosunk vegyes programon, alacsonyabb hőfokot pedig ritkán választunk, pedig a ruhák szennyezettsége nem indokolja a viszonylag magas hőmérsékletet, hiszen hacsak nem végzünk nagy kosszal járó fizikai munkát, ruháink jellemzően nem erősen szennyezettek. Az alacsonyabb hőfok pedig tovább megőrzi a ruhák élettartamát, nem mennek össze, és megmarad a tartásuk.

Vannak olyan elfajzott tisztaságmániások, akik még a tiszta holmijaikat is kimossák. Persze ha beleizzadunk a ruhánkba, vagy egyéb háztartási (étel-ital okozta) szennyeződés kerül rá, akkor nem árt az alapos tisztítás. A pamutprogramot a felmérés szerint a megkérdezettek 17 százaléka, a 15 vagy 30 perces gyorsmosást pedig 16 százaléka választja – noha ez utóbbi igazán praktikus lenne. A speciális anyagok programjait (szintetikus, gyapjú, selyem) csak kevesen használják, pedig segítenének megőrizni a ruhák élettartamát. Jó választás lehet az eco mód is, ami energiát és vizet is spórol.

Mosószerből a folyékony a legnépszerűbb, ami színes ruhákhoz adagolható, de ne használjunk túl sokat belőle, különben könnyen képződnek lerakódások a ruhákon és a gépen, és a kosz sem távozik. Minden töltethez megfelelő mennyiségű öblítőt öntsünk, ha muszáj, de a törülközőknél ajánlott kerülni őket, mert megváltoztatják az anyag mikroszerkezetét, és károsítják nedvszívó képességét.

Teregessünk ki!

Fontos kiemelni, hogy nem szabad túlzásba vinni a fehérítőt sem, mert a nagy mennyiség gyengíti a szálakat, ami a ruhadarabok, például ingek vagy nadrágok idő előtti kopásához vezethet. Ha finom, kényes ruhákat mosunk, használjunk mosóhálót, ami megvédi a szálakat – például a selyem-, gyapjútermékeknél, azaz melltartóknál, pizsamáknál, harisnyáknál. Azt is érdemes tudni, hogy a szárítógépek 66 Celsius-fok körül szárítanak, az ennél magasabb hőmérséklet nem jelent gyorsabb és jobb eredményt, sőt a túl nagy forróság károsíthatja a szöveteket. A legjobb, ha a levegőre tesszük a ruhákat – à la Nápoly –, így energiát és pénzt takarítunk meg, simábbak lesznek a szövetek, nem fakulnak a színek. A National Park Service szerint az Egyesült Államokban egy átlagos lakossági mosógép 155 liter vizet használ fel töltetenként, és a szárítók az átlagos otthoni energiafelhasználás 6 százalékáért felelnek. A mosógép legtöbb energiája a víz felmelegítésére megy el.

Patric Richardson, akit Mosodaevangélistának is neveznek, azt mondja, a fehérnemű és a zokni kivételével, amelyeket minden viselés után ki kell mosni, igyekszik minél többször felvenni ruháit mosás előtt. Ő háromszor is hord egy inget (ha pólóra veszi), mielőtt kimosná, a farmereket pedig akár kilencszer-tízszer is. Bár van egy titkos trükkje, ami miatt most sokan szimpatizálnak majd vele:

Azt tanácsolja, vegyük meg a legolcsóbb víz-etanol keveréket, és spricceljünk belőle a szekrényben állott szagúvá dermedt téli kabátra, autósülésre vagy akár a kanapéra. Kocsmaszag lesz mindenhol? Sebaj, legalább nem avas ruhabűz!