Gyerekzsenik hoztak tudományos megoldásokat a legégetőbb mezőgazdasági klímaproblémákra

Hatalmas átéléssel szorgoskodtak a klímaválság okozta agrárproblémákra kiötlött innovatív találmányok összeszerelésén a Z generáció tudós üdvöskéi a One Magyarország budapesti irodaházában április 12-én, szombaton. A 7–12. osztályos tanulókból álló csapatok a One Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! című ötletpályázatának döntőjén szakmai zsűri előtt mutatták be a találmányaikat, amelyek többek között az egyre súlyosbodó aszályra, a szélsőséges időjárásra és a kártevők okozta problémákra hoztak innovatív megoldásokat.

„Az idei verseny témája az okos és a hagyományos mezőgazdaság összekapcsolása volt. Azt mondtuk, hogy legyen egy fenntartható történet, egy olyan problémakör, amelyre a diákok olyan innovatív megoldásokat hoznak, amelyekben a robotika, a kódolás és egyéb digitális megoldások főszerepet játszanak. A pályázat első lépéseként még csak az ötletet kellett bemutatniuk egy videóban, a döntőbe jutottak pedig Arduino készletek segítségével rakták össze a kész megoldásaikat, amelyeket bemutattak a zsűrinek. Izgalmas élmény volt megfigyelni, milyen találékonyan állnak a fiatalok korunk égető problémáihoz, és milyen magabiztosan használják a technológiát a fenntartható jövő kulcsaként” – magyarázta lapunknak Flakstad Emőke, a One Alapítvány ügyvezetője.

„Ha onnan közelítjük meg, hogy tudják-e, hogyan kerül az asztalukra például a tortilla, és hogy az miként lesz elérhető és ízletes a számukra, akkor az már érdekelni fogja őket, hiszen ők is eszik és szeretik. A gyerekek nagyon nyitottak mindenre, ezért azt gondoljuk, most még könnyen megfoghatók. Úgy gondoltuk, keresünk egy olyan szegmenst, ahol tudunk hatni, amivel érdemes foglalkozni, és amivel a pedagógusokat is ösztönözhetjük. Végül olyan műveket hoztak és olyan gondolatokat fogalmaztak meg, amiből látszik, hogy van céljuk és egyfajta felelősségtudatuk, sőt hatalmas kreativitásuk ezeknek a gyerekeknek. Amikor kiírtuk a pályázatot, először csak ötletet kellett hozniuk a fenntarthatóságról, nem volt feladat, hogy tudjanak programozni, kódolni. Ebben mentorok segítették a munkájukat, miközben ők kutatásokat végeztek. Nagyon remélem, hogy a jövőben közöttük is lesznek olyanok, akik ha kell, megmentik a mezőgazdaságot, vagy valahogy segítik kezelni a klímakihívásokat” – fogalmazta meg a reményeit Flakstad Emőke.

A zsűriben helyet foglaló biomérnök, a jelenleg fenntartható kerttervezéssel foglalkozó Bereczki Anna egyetértett abban, hogy a technológiai fejlesztések mellett a fiatalok friss szemlélete hozhat valódi áttörést.

„Ez a korosztály már belenőtt a fenntarthatóság és klímaválság fogalmakba, illetve ennek a pozitív és negatív oldalába. Nagyon sokan vannak, akik esetleg klímaszorongásban élnek. Nekik kevésbé kell azt bizonygatni, hogy tényleg klímaváltozással nézünk szembe, és hogy annak milyen következményei vannak. A mezőgazdaság például valódi vészhelyzetben van: egyre hosszabb aszályok, váratlan árvizek és más szélsőséges időjárási viszonyok okoznak súlyos gazdasági károkat. A felmelegedés nemcsak a növények életciklusát változtatja meg, hanem új kártevők és betegségek terjedését is elősegíti, mindez pedig a monokultúrákra is hatalmas hatással van. Végeláthatatlan földeken csak egy-egy féle növényt termesztenek, így egy kedvezőtlen hatás következtében ezek a gazdák mindent elveszíthetnek. Ha azonban van többféle terményük, akkor lehet, hogy közülük csak egy-két kultúrát érint majd negatívan az adott hatás” – magyarázta Bereczki, aki felhívta a figyelmet a diverzitás fontosságára. Mint mondta, a mezőgazdaság jövőjének ez az egyik kulcsa.

„Ha valaki minden évben ugyanazokat a növényeket termeli, akkor a kártevők is megtanulják, hogy milyen kultúrát találnak az adott területen. Ezzel kedvező helyzetet teremtünk nekik, tálcán kínálva az élelmet. Válaszként aztán brutálisan sok permetszert használunk, de mindig lesz olyan kártevő, amelyik túléli, és ellenállóbb lesz, amit aztán továbbörökít. Így pedig belekerülünk egy végeláthatatlan spirálba, és egyre nehezebb lesz védekezni ellenük. A még több permetszer pedig idővel nemcsak a terményben, de a levegőben, a vizeinkben és a talajban is kimutatható lesz” – fejtette ki a szakember. Hozzátette, hogy magára a talajra is nagyon fontos odafigyelni, hogy megtartsuk benne a nedvességet, anélkül ugyanis használhatatlanná válik.

„A gyerekek nagyon sok olyan ötletet hoztak, amely alapvetően már működik, szóval jól látszott, hogy elvégezték a kutatásukat, és annak alapján ők is inspirálódtak. Nagyon sok olyan ötlet volt, amely például meteorológiai szenzorokat alkalmazott, mini meteorológiai állomásokat hoztak létre, illetve volt egy kártevő-felismerő és -riasztó rendszer is. Az utóbbi években a mezőgazdaságban nagy teret nyert a dróntechnológia is, kezdve a terepek feltérképezésétől az adatok kinyerésén át a permetszerek szórásáig. Izgalmasak még az önjáró robotok, Amerikában például az önvezető traktorok használatáért lobbiznak. Nekem az egyik kedvencem a gyomtalanító robot, aminek a használata mellett nem kell permetszereket alkalmazni, de már bejöttek a képbe a mesterségesintelligencia-alapú képfelismerő rendszerek is, amelyek könnyen azonosítják a kártevőket, kórokozókat, gombás betegségeket, gyomokat. A Big Datát tekintve az MI adatgyűjtésre is kiváló, ami alapján mindenféle elemzéseket, majd prognosztizációkat készíthetnek. Biztos vagyok benne, hogy a robotika több megoldást is hoz a jövőben, illetve jó választ ad majd a munkaerőhiányra is. Legfőképp ugyanakkor a változatosság növelésében hiszek, és hogy kisebb léptékben, de mindenki jobban fókuszáljon az önellátásra” – taglalta a véleményét Bereczki Anna.

A biomérnök a verseny kapcsán kiemelte: nagyon jó dolognak tartja, hogy a gyerekek nemcsak a klímaválság mezőgazdaságra gyakorolt hatásait ismerik meg, hanem azt is meglátják, hogy mit tehetnek ők,

„Fontos, hogy az ő nyelvükön szóljunk. Ebből a szempontból jó volt, hogy az Insta Reelsek és a TikTok világában a diákok egy videóval készülhettek az ötletükről ahelyett, hogy írniuk kellett volna például egy tízoldalas pályázatot. Akik azonban eljönnek egy ilyen versenyre, ők már alapvetően nyitottak erre a témára, de fontos, hogy minél több kortársukat is bevonjuk különböző, akár a TikTokon, Instán vagy Snapchaten megosztott edukációs tartalmakkal. Meg kell mutassuk, hogy ahol most tartunk, az nem jó, és ha így folytatjuk, akkor nagy baj lesz, de apró dolgokkal sokat tudunk tenni. Például ha autó helyett tömegközlekedést használunk, illetve ha elkezdünk lokálisan gondolkodni és helyben készült dolgokat használni, ha télen lemondunk arról, hogy spanyol paradicsomot vegyünk a boltban, és ha nem a Temuról rendelünk meg mindenfélét. A legjobb, ha több mindent megmutatunk a gyerekeknek, a pozitívumokat és negatívumokat egyaránt, így jobban ráláthatnak a helyzetre, és kialakulhat bennük egyfajta kritikus gondolkodás.”

Erre törekszik Szilágyi Áron is, aki a verseny fővédnökeként volt jelen az eseményen, és már most arra neveli a közel kétéves kisfiát, hogy fenntartható módon gondolkodjon.

„Egyelőre ott tartunk, hogy vigyázzon a dolgaira. Tehát ne törjön-zúzzon szét mindent, hogyha nem muszáj. Hogy pakoljunk el magunk után esténként, és figyeljünk a környezetünkre. Ebből az általános megfontolásból lehet majd továbbmenni, hogy például a hulladékgazdálkodásban ez hogyan nyilvánul meg. Hogy a banánhéjat levisszük a komposztálóba, nem kidobjuk a szemétbe, vagy hogy a műanyag palackot külön gyűjtjük. Itt vele még nem tartunk, de egyébként igyekszünk odafigyelni, hogy energiatakarékosan éljünk, feleslegesen ne használjunk vizet, elektromos autóval járjunk és hasonlók” – árulta el a háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, aki azért tartja fontosnak a kezdeményezést, mert az bizonyítja, hogy a fenntarthatóság mindannyiunk ügye. A célok megvalósításához együttműködésre, kreatív alkotásra, innovatív megoldásokra és csapatmunkára egyaránt szükség van.

„Ahhoz, hogy a következő generációnak egy olyan bolygót adjunk át, ami élhető, ahhoz minden szektorban fenntarthatóan kell gondolkodnunk. Ez teljesen egyértelmű a mezőgazdaságban, ami tőlem messze áll városi gyerekként, sportolóként, de azonkívül az iparban, a szolgáltatások területén, sőt a sportban és a magánéletünkben is fontos, hogy tudatosak legyünk. Közösen tudunk változást elérni, és hogyha én azzal, hogy sportoló példaképként motiválni tudom a fiatalokat egy ilyen eseményen, vagy segíteni tudok továbbvinni az üzenetet, akkor ezt nagyon szívesen teszem. Azt hiszem ugyanakkor, hogy a cél elérése érdekében széles társadalmi együttműködésre van szükség. Jó látni, hogy ezek a fiatalok ilyen jól tudtak csatlakozni ehhez a témához” – mutatott rá Szilágyi Áron, aki az eredményhirdetéskor hasonlóan motiváló szavakkal köszöntötte a fiatal versenyzőket.

A dobogó harmadik fokára végül a DUE Bánki Donát Technikumtól érkező, az időjárási szélsőségekre megoldást hozó dunaújvárosi csapat léphetett, a második helyre pedig egy, az aszályt kezelő innovatív ötletet hozó jászberényi csapat került a Csányi Alapítványtól. A legjobbnak az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium csapata bizonyult, amely Agrokomfort néven kínált összetett, saját applikációt is használó megoldást a kártevők ellen.

Az esemény végére a döntőben részt vevő mind a tíz csapat gazdagodott valamilyen nyereménnyel, az összdíjazás értéke 3 millió forint volt.

(Borítókép: Máté, a One Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! című ötletpályázatának egyik részt vevő tanulója. Fotó: Daubner-Birkás Bianka / One Alapítvány)