
Természetvédelmi sikertörténet, feltámad egy tengeri faj
További Tudomány cikkek
-
Ebben az erdőben hétszer olyan gyorsan telik az idő, mint máshol
- Videón, ahogy az egyik utas feleségének füle hallatára összeroppan a Titan tengeralattjáró
- Az egyház nem kímélte mai világképünk kitalálóját
- Visszafordíthatatlanul eltűnik a férfiuralom, jön a matriokrácia
- 91 éves korában elhunyt Neumann János egyetlen gyermeke
Annyi kihalás, szennyezés, nejlonba gabalyodott vízi állat után végre jó hírrel szolgálhatunk. A veszélyeztetett tengeri teknősök egy új, globális felmérés szerint feltámadóban vannak. Úgy tűnik, igazi természetvédelmi sikertörténet szemtanúi lehetünk. A most közzétett tanulmány a tengeri teknősök 48 populációját vizsgálta szerte a világon, a kutatók az állatokat veszélyeztető fenyegetéseket analizálták és mérték:
- a vadászatot,
- a part menti fejlesztéseket,
- a szennyezéseket
- és az éghajlatváltozást.
Az összegyűjtött adatok szerint a vizsgált területek több mint felében a fenyegetések összességében csökkennek, de persze vannak kivételek. Megfigyelték, hogy az Atlanti-óceán tengeri teknőspopulációi jobban regenerálódnak, mint a Csendes-óceán vizeiben élők.
Dinó kori óriásteknősök sorsa
A már régóta a kihalás szélén táncoló, anno dinoszauruszkortárs bőrhátú teknősök – amik nevüket gumiszerű bőrükről kapták, nincs pikkelyük, sem kemény héjpáncéljuk – azonban nem kerültek jobb helyzetbe. Ennek a különleges állatnak a példányszáma az 1980-as és 1990-es évek közt 90 százalékkal csökkent. A legnagyobb teknősfaj akár kétméteresre is megnőhet és fél tonnát is nyomhat, a legmélyebbre tud merülni izmos testével, ha medúzára vadászik, ami a fő tápláléka. 15 éve ugyan felcsillant a remény, hogy mégsem halnak ki véglegesen, ekkor a világ legnagyobb bőrhátú teknőspopulációját találták meg az afrikai Gabonban. Több óceánparti fészekrakóhelyre bukkantak, amiket közel negyvenezer nőstény látogatott, hogy lerakják tojásaikat.
Egy éve a floridai partoknál csodálhatták meg az emberek az óriási teknőst, ami valószínűleg fészekrakási szándékkal kúszott ki a partra. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint nem csak a bőrhátúakat fenyegeti a kihalás, több csoport is kritikusan veszélyeztetett. A tanulmány egyik szerzője, Bryan Wallace vadökológus mind a hét területet vizsgálta kollégáival, ahol bőrhátúak élnek. De hiába vándorolnak ezek az állatok a legnagyobb távolságokra, ugyan akár 6000 kilométert is le tudnak úszni, a vesztük elől nem tudnak elmenekülni. Sőt, egyes vidékek több kockázattal sújtják őket.
Eközben a zöld tengeri teknősök ugyan még mindig veszélyeztetettnek számítanak, de éppen az ő populációik több régióban is virágzásnak indultak. Mivel kereskedelmi célú halászatukat betiltották, Mexikóban és az Egyesült Államokban a part menti vizekben nőni kezdett a számuk. A teknősöket védő törvények ugyan nem újak – az Egyesült Államok 1973-ban nyilvánította őket veszélyeztetett fajjá, Mexikó 1990-ben tiltotta be a befogásukat –, de jó pár évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezek az intézkedések, amik védik a költőhelyeiket és tiltják halászatukat, éreztessék hatásukat.
Az egyik legkomolyabb baj, hogy a teknősök véletlenül belegabalyodnak a halászfelszerelésekbe és elpusztulnak. Ez történhetett egy óriási példánnyal tavaly nyáron, amire az olasz partok mellett bukkantak. A kétméteres, 300 kilogrammos óriás nyakán és mellső uszonyain kötelek voltak, feltehetően ezekből nem tudta kiszabadítani magát, és ezért halt meg. A horgászat és a horgászok informálására így ma már nagy hangsúlyt fektetnek, új módszerek kidolgozásán fáradoznak, amik kiiktatnák a halászhálókat.
