Megjelentek a helikopterszülők, egy pillanatra sem pihennek

A család gyarapodása egy vágyból indul, ami tervvé válik, azaz hogy mekkora közösséget képzelünk el magunknak. Megvizsgálandó kérdés az is, hány gyereket bírunk el lelkileg és anyagilag, mert lehet a szívünk nagy, ha a pénztárcánk és a lakhelyünkön rendelkezésre álló négyzetméterünk viszont szűkös. Ugyanilyen fontos megvizsgálni az anya szervezetének állapotát, mert természetesen nem mindenki tud több gyereket vállalni, így érdemes az édesanya, a „babaház” egészségével is foglalkozni. A testvérek ideális korkülönbségeit több szempontból körbejáró sorozatunk aktuális részében ezt vizsgáljuk egy klinikai genetikus, egy nőgyógyász és egy védőnő segítségével.

Dr. Varga Norbert klinikai genetikustól megtudtuk, amit sejtettünk is, a kromoszóma-rendellenességek kockázatainál nagyon fontos a szülők életkora: 

A születendő gyerek potenciális genetikai betegségeinek szempontjából döntő az anya és az apa életkora. A kutatások szerint 37 éves kor a vízválasztó az anyáknál, 37 évesen és efelett már 2 százalékos annak a rizikója, hogy a babánál genetikai rendellenesség fordulhat elő, vagyis 100-ból 2-nél nagyon nagy eséllyel fordul elő.

A betegség esélye évről évre nő, míg 37 éves kor alatt exponenciálisan csökken. Dr. Varga úgy fogalmazott, a fiatalabb, 30 év alatti szervezet azért jobb, mert kevesebb környezeti ártalom érte még, amelyek esetleg fertilitáshoz vezethetnek. Napjainkban viszont egyre több ilyen negatív hatás van az életünkben, ezért a genetikus szerint a meddőségi problémák korábban jelentkeznek, mint akár csak pár évtizeddel ezelőtt.

37 a bűvös szám

Az ideális gyerekvállalási időszak nemzetközi szinten is egységesen 37 év alatt van, ennél idősebb korban már nagyon erősen javasolt a genetikai tanácsadás. Ez Magyarországon is így van, külföldön pedig van, ahol a tanácsadás kötelezően a terhesgondozás része a kromoszomális rendellenességek rizikója miatt.

Korábban ezeket az eltéréseket ellenőrizték magzatvízvétellel, méhlepény-biopsziával. Ma az az elv, hogy akkor végzik el akár korábban is, ha a vizsgálat kockázata alacsonyabb, mint a veleszületett eltérés kockázatának lehetősége

– fűzte hozzá dr. Varga.

Férfiaknál a határérték 45 év, ez alatt lenne ideális az apává válás, mivel a spermiumok hetente újratermelődnek, tehát kevesebb negatív hatás éri őket. „A nők petesejtjei születésüktől fogva megvannak a petefészekben, tehát több környezeti ártalomnak vannak kitéve.”

A szakértő kiemelte, az idő múlásával a sejteket befolyásolják, alakítják ezek a külső hatások, amelyek összeadódnak, „a kromoszomális eltérések egyre többször jelennek meg az ivarsejtek között, és ha pont egy olyan termékenyül meg, akkor a magzatnak kromoszómaeltérése lesz”. Ha egyre több kromoszómaeltéréssel rendelkező ivarsejt lesz, nő az esélye annak is, hogy egy ilyen termékenyül meg. A legismertebb kromoszóma-rendellenesség a Down-szindróma, amely az összes veleszületett kromoszómaeltérés 95 százalékát adja. „Ez súlyos eltérés, de az élettel összeegyeztethető. Minden más rendellenesség általában korai vetélést okoz. Ennek az esélye, vagyis mikor az első trimeszterben nem tud fejlődni a magzat, és életképtelen lesz, szintén nő a korral.”

Dr. Varga Norbert azt is megemlítette, hogy a vetélések jellege dönti el, hogy a következő teherbe esés könnyebb vagy nehezebb lesz-e. Ha a szöveteket súlyosan károsítja a műszeres beavatkozás, ha a méh sérül, nem fog tudni megtapadni a következő embrió. És minél több vetélés történik, annál kisebb az egészséges terhesség esélye.

Ne engedjenek a pressziónak!

Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyászt – aki nem mellesleg onkológus, sebész és a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese – a terhességek közötti szünetről kérdeztük, illetve hogy van-e ideális pihenőidő, mitől függ, hogy mennyit kell kihagyni, és hogy hathat a következő terhesség a szoptatásra. A nőgyógyász elmondta, ha az anya még szoptat, nehezebb teherbe esnie. Ha mégis sikerül, a tej minősége megváltozhat, ahogy a mennyisége is. Sőt, akár el is apadhat az új terhesség miatt bekövetkező hormonális változások miatt. Ha viszont már eltelt körülbelül fél év a szülés után, és a gyerek hozzátáplálása elkezdődött, akkor a következő terhesség is tervezhető és realizálható lesz. 

Az is fontos, az anya teste regenerálódott-e már az első terhességből. Beállt-e újra a menstruáció, a testsúly, a vér összetevői a normális szinten vannak-e, például a vas

– emelte ki.

A nőgyógyász kifejtette, a hüvelyi regenerálódás hasonlóan fontos, ami hüvelyi szülés után 1-2 hónap alatt megtörténik. Császármetszésnél viszont az amerikai statisztikák szerint legalább három hónapig nem javasolt teherbe esni, és ideális esetben egy évig nem kéne jönnie még a következő babának. Dr. Bánhidy Ferenc szerint ha visszaállt a test az alapállapotába, fél év után már nyugodtan lehet próbálkozni, de persze fontosak a lelki folyamatok is.

Ne nyomás, külső hatások miatt jöjjön a következő gyerek, ne a nagyszülők döntsék el, lesz-e gyerek vagy testvér, és mikor. Ez az anya és az apa közös döntése kell hogy legyen

– mondta, hozzátéve, ha az első vagy az előző szülés traumatikus volt, akkor célszerű többet várnia az édesanyának. Inkább legyen testileg-lelkileg teljesen felkészült és kiegyensúlyozott a második vagy a sokadik terhesség esetén. Még akkor is, ha ez nagyobb korkülönbséget eredményez a testvérek között. 

A szeretet nem osztódik, hatványozódik

A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve már ötödik éve adja át a védőnők munkáját elismerő díjat. Idén februárban a díjkiosztó előtt dr. Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos elmondta, itthon  110 éve felismerték, hogy milyen fontos a védőnők szerepe, és a nehéz helyzetekben a családoknak „nemcsak a védőnői szaktudásra, hanem személyiségükre és szeretetükre is hatalmas szükség van”. Megköszönte a védőnők eddigi és jövőbeli munkáját, amellyel a gyermekeket és családokat támogatják, és átadta a díjakat. Békés vármegyéből, az Orosházi Járási Hivataltól Kocsárdiné Járási Erika kapta a Steller Mária védőnői díjat, vele beszélgettünk a családok és a gyerekek mostani helyzetéről.

Már 36 éve védőnő, úgyhogy komoly tapasztalattal rendelkezik az elmúlt évtizedek gyerekvállalási szokásairól, a családalapítási tendenciákról. Kérdésünkre elmondta, régen az anya 20 és 30 éves kora között érkezett az első baba, de napjainkban a tudatos családtervezőknél később, 30 éves kor után jön az első gyerek. A későbbi családalapításra viszont az a jellemző, hogy csak 1-2 gyerek születik. Persze a gyerekek számát a fogamzásgátlás, a védekezés is befolyásolja, és sok olyan család van, amely anyagi okok miatt, vagy mert eszükbe sem jut, nem él a fogamzásgátlással, több gyereket vállalnak.

A védőnő tapasztalata az, hogy az a szülő, aki egykeként nőtt fel, érzi a testvér hiányát, így a gyerekének akar egy „ilyen ajándékot” adni. Fontosnak tartja az első szülés élményét, mert ha ez bármilyen ok miatt traumatikus volt az anyának, nem vállal szívesen új babát. 

Fiatalabb korban két-három év elteltével vállalják a következőt, ha viszont visszamennek dolgozni, akkor az iskoláskor kezdetére maradnak otthon

– fejtette ki.

Megjegyezte, a szülők a 2–5 év közötti korkülönbséget tartják ideálisnak a testvérek között. Ha ez a korbeli távolság nagyobb, és több mint 5 év telik el a két terhesség között, az anya elveszíti a rutint, már kényelmesebb, nem ébred fel éjszaka, a dackorszakon is túl vannak, vagyis „lenyugodnak a kedélyek”, így újra bele kell tanulnia a szülőknek az éjszakázásba. Ezért vállalják sokan még azelőtt a második babát, hogy újra munkába állnának.

Szociálpolitikailag kedvező jelenleg a helyzet, mert munka mellett jár a gyed, és az anya visszamehet dolgozni. Ha több gyerek van, a nagyobbik segíthet a többiek gondozásában. Az is biztos, hogy a testvér a legjobb szocializáció, ám az egykék ezt nem tudják senkitől megtanulni.

Akinek van testvére, tudja, hogy összeveszés után a kibékülés jön, osztozni kell egymással, így megtanulják ezeket a helyzeteket kezelni és természetesnek venni.

Ha idősebb az anya, nagyon féltő lehet a gyerekkel, mivel mindent meg akar neki adni, és ha nincs testvér, ugyanígy fennáll az elkényeztetés veszélye is. A védőnő szerint megjelentek a helikopterszülők is, akik a nap 24 órájában egy pillanatra sem engedik el magukat. Az ilyen anyák mindent a gyerekért tesznek, így előfordul, hogy lemondanak a nőiségükről és nőiességükről is. Hogy miért? „Talán családi indíttatásból, vagy úgy érzik, ebben teljesednek ki, ez egyfajta hiánypótlás”.

A másik végletet azok képviselik, akik mindent ráhagynak a gyerekre. Ez is egyre gyakoribb, és a középút szűkül, pedig az lenne az ideális: egyszerre hagyni a gyereket önállósodni, közben pedig segíteni. A védőnő elmondta, új jelenség az is, hogy a szülők mintha félnének a saját gyerekeiktől, nehogy haragudjanak rájuk, így a gyerek lett a főnök a családban. Ezt szerinte túlgondolják a szülők, mivel a gyerekek rugalmasabbak, mint a felnőttek, alkalmazkodnak a keretekhez. A másik probléma, hogy sok szülő kirekeszti a nagyszülőket, mert úgy érzik, ők mindent jobban tudnak, határozott nevelési elveik vannak. Ezért nem engedik segíteni a nagyszülőket, a partvonalra állítják őket, pedig 10-20 éve még a nagymamák segítettek a házimunkában és a gyerekek körüli feladatokban. Jelentős támogatás lenne ez most is a szülőknek, hiszen így kevésbé lennének leterheltek, és hamarabb jöhetne akár a testvér is.

Sajnos a védőnő úgy látja, a szülők sokszor a minőségi együtt töltött idő helyett inkább fejlesztőjátékokat adnak gyereküknek. A nagyszülők segítsége éppen ezért lenne fontos, hiszen ők a kellő időt is megadnák unokáiknak, ott lennének nekik, ha a szülő nem teheti meg. A védőnő szerint egy testvér vállalása mindig jó döntés, hiszen a szeretet nem osztódik, hanem hatványozódik egy újabb baba vállalásával. 

A cikksorozat korábbi részeit az alábbiakban tekintheti meg:

• Az anya egészsége forog kockán, ha nem jókor szül
• Néhány évtized múlva már egzotikum lesz, ha valakinek van testvére
• Képzeletbeli lényekkel pótolják a gyerekek, ha nincs testvérük
• A gyerekek ajándékba kapják testvéreiket, de nem mindegy a szülők batyuja

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)