36 éves korunkban eldől a sorsunk, akkor még kicselezhetjük az öregedést

A 36 évesnél fiatalabbaknál a dohányzás, az alkohol és a fizikai aktivitás hiánya (ha hetente egynél kevesebbszer végeztek sporttevékenységet) rossz értékekhez vezetett rövid és hosszú távon is. 

Egy longitudinális vizsgálat során a Jyvaskyla városában 1959-ben születetteket követték nyomon gyermekkoruktól egészen a 60-as éveik elejéig. Felmérések és orvosi adatok alapján elemezték a résztvevők mentális és fizikai egészségét 27 éves korukban (326 résztvevő), majd 36 (50 résztvevő), 42 (42 résztvevő) éves korukban.

Derékbőség és cigaretta

A mentális egészséget a depresszió tüneteire és a pszichológiai jóllétre vonatkozó kérdésekkel értékelték. A fizikai egészséget egy metabolikus pontszám meghatározásával, amely a vérnyomáson, a derékbőségen, a vércukorszinten, a koleszterinszinten és más vérzsírokon alapult. Megkérték a résztvevőket, hogy értékeljék egészségi állapotukat a mögöttük álló egy évben. Az eredmények azt mutatták, hogy ha valaki dohányzik, nem sportol, és rendszeresen fogyaszt alkoholt is, akkor a mentális és fizikai egészsége gyengébb volt, mint az ezeket nem folytatóké. Na jó, ez nem olyan nagy csoda. De 

A testmozgás hiánya a rossz fizikai egészséggel, a dohányzás érdekes módon a rossz mentális egészséggel, a súlyos alkoholfogyasztás pedig a mentális és fizikai egészség romlásával járt együtt. Lényeges, hogy a hatások már akkor nyilvánvalóak voltak, amikor a résztvevők még csak a 30-as éveik közepén jártak.

Mivel a nem fertőző betegségek – főleg a szívbetegségek és a rák – okozzák a halálozások csaknem háromnegyedét világszerte, az egészséges életmóddal komolyan csökkenthetjük ezek kialakulásának a kockázatát és a korai halálozás esélyét. Minél korábban szokunk le a dohányzásról, csökkentjük a bevitt alkohol mennyiségét, és kezdünk bele rendszeres testmozgásba, annál többet tehetünk az ezek által okozott károk felhalmozódása ellen.

Spéci a finn helyzet

Ez az új vizsgálat 1959-ben Finnországban születettek palettája, de lehet, hogy a fiatalabb generációk vagy más nációk számára már egyéb kockázati tényezők merülnek fel. Finnország már évek óta a legboldogabb országok listájának vezetője, elnökük, Alexander Stubb szerint nem az állandó kacagás miatt, ami nem is jellemző rájuk, nem is lehet senki állandóan boldog, inkább a biztonság, szabadság és az egyenlőség szilárd alapjai miatt. A finnek nem törnek semmi nagyra, különlegesre, mindennapjaikban inkább az egyensúlyra, a kapcsolódásra és a csendes megelégedettségre törekszenek. Mindez természetközeli életmódjukkal, szaunázási szokásaikkal, egészséges ételeikkel, életstílusukkal is magyarázható.  Az sem utolsó, hogy az országban minden ember átlagosan 200 méterre van a legközelebbi erdőtől, parktól, tengerparttól vagy természetes víztől. Mindenfelé vannak szaunák, közkönyvtárak, biztonságos és hatékony a tömegközlekedés, ingyenes tiszta ivóvíz áll rendelkezésükre, magas színvonalú oktatás és egészségügyi ellátás.

A tanulmánynak vannak hibái, nem súlyoz a káros szokások között, és az étrend hatásait teljesen figyelmen kívül hagyja. A végeredmények mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, az egyik sokkoló tanulság, hogy a 36 és 61 éves kor között folytatott káros magatartásformák hatásai ugyanolyanok voltak, vagyis már 36 éves korban ugyanolyan negatív hatások jelentkeznek, mint később.

A megoldás tehát, ha már fiatal éveinkben sem visszük túlzásba a borozást, eleget mozgunk, és korlátozzuk dohányzási szokásainkat, ha leszokni teljesen nem is tudunk. Az egészséges és boldog idős korhoz hozzájárulnak a tartós (és megtartó), szociális kapcsolataink, a fiatalabb barátok, akik frissen tarthatnak minket is. Fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok, jó lehet egy házi kedvenc beszerzése is, ami növeli a boldogsághormon szintjét.