Ha száll a por, még gyerekből is kevesebb születik

A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket, de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatásában – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régiója szerepelt – egy másik aspektusból vizsgálta meg a kérdést, miszerint a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta összefügg, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. A probléma kapcsán Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa nyilatkozott az Indexnek. 

A szél jó, a hideg rossz

Ahogy a szakértő lapunknak kiemelte, kollégáival elemzésükben azt vizsgálták, a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európa bizonyos régióiban. Analízisükben, amihez az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatait használták fel, a tíz legfontosabb szennyezőanyag mennyiségére fókuszáltak, köztük a nitrogén-dioxid, a nitrogén-monoxid, az ózon, a kén-dioxid, a szén-monoxid és a különböző méretű szálló por koncentrációjára. A hideg, vagyis a „fűtős” napok számát és a szélerősség váltakozását használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.

Hidegebb napokon jobban fűtenek, tüzelés során pedig több mérgező anyag kerül a levegőbe, a szelesebb napokon viszont alacsonyabb a légszennyezés

– magyarázta.

Az új magyar tanulmány nagy újdonsága az, hogy 657 régió adatait elemezték Európában és a szomszédos területeken, akár hatévnyi adatot felhasználva, míg a születési arányszámokat Európa 36 országából és környező régióiból gyűjtötték. A számok alapján sikerült ok-okozati kapcsolatot feltárni a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám csökkenése között.

Ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1 százalékos, 2 évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesést eredményez a születésszámban

– mondta, megemlítve, hogy a hatás még súlyosabb az alacsonyabb GDP-jű régiókban.

Méreg a gyerekeknek

Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a szennyező anyagok, például a PM2,5, a PM10 és az ózon magasabb szintje negatívan befolyásolják a gyermekek egészségi állapotát. A számok a mikrométert jelölik, a PM10 például a 10 mikrométernél kisebb átmérőt. Ez azért fontos, mert a nagyobb részecskék ki tudnak ürülni a szervezetből, fennakadnak a légzőrendszer szűrőin, azaz nem jutnak el a tüdőhöz, így nem tudnak letapadni és a vérbe kerülni. A kisebb részecskék, a PM2,5 viszont igen, mivel nincs, ami kiszűrje őket, ezért súlyosabb egészségkárosító hatással bírnak.

A szálló por koncentrációja nemcsak a csökkenő születésszámmal, hanem az alacsony születési súllyal, a csecsemőhalandósággal és az asztma előfordulásának növekedésével is összefüggésbe hozható. Egy 2016-os analízis például feltárta, hogy New Yorkban a 2001. szeptember 11-én történt terrortámadás porfelhőjéből származó légszennyezésnek való kitettség jelentősen növelte a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét.

Fontos közegészségügyi döntés lenne a szálló por szintjének csökkentése, ezzel növekedne a termékenységi ráta, ami különösen fontos az elöregedő népesség és a csökkenő munkaerő-állomány miatt

– tette hozzá a kutató.

Szabó-Morvai Ágnes emellett azt is kihangsúlyozta, kardinális lenne a fa- és széntüzeléssel szemben az energiahatékonyabb fűtési rendszerek bevezetése, illetve a benzin- és dízelmotorok koromkibocsátásának csökkentése. Ez nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem a társadalmi és gazdasági ellenálló képesség fontos tényezője lehetne. A születésszámot és a termékenységet persze nem csak a légszennyezés befolyásolja, mivel ugyan Ázsiában rosszabb a szálló por légszennyezési mutatója, mint Európában, ám a szakértő szerint a születésszám alakulását

a kulturális szokások, a társadalmi normák, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés, a végzettség és az anyagi helyzet is meghatározza.

Állítása szerint a magyarországi légszennyezettségi térképeken egyértelműen látszik, hogy a szennyezett régiókban alacsonyabb a születésszám. „A szálló por koncentrációjának csökkentése Európán belül a kelet-európai régiókban és Észak-Olaszországban járna a legnagyobb pozitív hozadékkal a születésekre nézve.” Itthon egyébként történnek apró lépések, például nagyon hatásos volt a zöldhulladékudvarok kialakítása, ami nagyban csökkentette az avarégetéssel a levegőbe jutó szálló por mennyiségét, ám még mindig van hova fejlődni.

A cikksorozat korábbi részeit az alábbiakban olvashatja: 

• Az anya egészsége forog kockán, ha nem jókor szül
• Néhány évtized múlva már egzotikum lesz, ha valakinek van testvére
• Képzeletbeli lényekkel pótolják a gyerekek, ha nincs testvérük
• A gyerekek ajándékba kapják testvéreiket, de nem mindegy a szülők batyuja
• Megjelentek a helikopterszülők, egy pillanatra sem pihennek

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)