
Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
MEGVESZEMA CL1 névre keresztelt számítógép a világon az első, ami emberi agyi neuronokat kombinál egy szilíciumchippel. A mesterséges intelligencia által üzemelő rendszerek – gondoljunk akár csak a ChatGPT-re –, ugyanarra a szilíciumalapú hardverre támaszkodnak, ami az 1950-es évek óta a számítástechnika alapját képezi. De a kutatókat már egy ideje foglalkoztatja a kérdés: mi lenne akkor, ha élő, biológiai anyagokat is bevonnának a számítógép rendszerébe, például az agyunk neuronjait?
Ez lenne a bio-számítástechnika, ami azért fejlődik rohamosan, mert a mesterséges intelligencia adattárolási és energiaigénye az egekbe nő. Az új megközelítés szintetikus biológiát, például laboratóriumban tenyésztett sejtek miniatűr klasztereit, organoidokat használ.
A Neuroplatform híre tavaly, nyár végén robbant: ez egy olyan számítógép, amit az agy neuronjai működtetnek, és egy svájci cég, a FinalSpark kreálmánya. Innovációjukban
a neuronok működését az organoidokhoz juttatott dopamin segíti elő, amivel a sejteket aktivitásra és kapcsolatok kialakítására ösztönzik.
A pozitív dopaminjutalmazás és az elektromos stimuláció arra ösztönzi az organoidok neuronjait, hogy új útvonalakat és kapcsolatokat hozzanak létre úgy, ahogyan egy élő emberi agy is tanul. Az agyimitációkat az elektródák egy hagyományos számítógéphez kötik, így lehet monitorozni a működést.
A cég által készített organoidok 10 ezer, alig fél milliméteres idegsejtet tartalmaznak. A neuronokat emberi bőrszövetek őssejtjeiből nyerik ki, és 37 Celsius-fokos környezetben tartják azért, hogy segítsék a gépeket 100 ezerszer kevesebb energiával működni – mint amennyi most szükséges a generatív mesterséges intelligencia betanításához. Ráadásul a becslések szerint az élő idegsejtek milliószor kevesebb energiát használnak, mint a jelenlegi digitális processzorok.
Ez pedig még nem minden.
Egy, még a Neuroplatformnál is újabb és korszerűbb gépet mutattak be melbourne-i kutatók március elején. A CL1 (a startup neve Cortical Labs) névre keresztelt rendszer belseje tápanyagban gazdag, ez „eteti” az emberi neuronokat, amelyek egy szilíciumchipen nőnek. A chip elektromos impulzusokat küld a neuronoknak, hogy a kívánt viselkedésre képezze őket. A rendszer mindössze néhány watt energiát fogyaszt, és akár hat hónapig is életben tarthatja a neuronokat.
Megalkotásával az volt a cél, hogy a lehető legkevesebb sejttel, a lehető legpontosabban leképezzék az emberi agyban található sejtek sokféle típusát és funkcióját. A CL1 azért lehet mérföldkő, mivel
segíthet a kutatóknak az agyi betegségek kezelésében úgy, hogy analizálja azt, hogy az agy hogyan dolgozza fel az információkat, és hogyan tanul.
A módszer óriási innováció, de etikai aggályok is felmerültek az emberi neuronhasználat miatt, a „szintetikus biológiai intelligencia” fejlesztése erkölcsi dilemma elé állítja a kutatókat. Ugyanis hiába kevésbé összetettek a gépek, mint az agyunk, a technológia felszította a vitákat a tudat természetéről.
A CL1-egységek kiskereskedelmi ára körülbelül 35 ezer dollár (12,5 millió forint) lesz, és 2025 végén válnak széles körben elérhetővé. Minden egységnek megfelelő laboratóriumi körülményekre van szüksége az optimális működéshez, ezért a Cortical Labs távoli, felhőalapú számítástechnikai lehetőséget is kínál azoknak a felhasználóknak, akik nem rendelkeznek saját eszközzel.
Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
MEGVESZEM