Az MTA elnökét meglepte Schmidt Mária tájékozatlansága az Akadémia működésével kapcsolatban
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
Interjút adott a Magyar Hangnak Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki éles hangon bírálta Schmidt Mária kijelentéseit. Szerinte a Terror Háza főigazgatója alapvető információk hiányában fogalmazott meg kritikát az Akadémiáról, és úgy véli: a kormány és a tudomány közötti párbeszéd csak közvetlen kommunikációval lehet hatékony.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás a Magyar Hangnak adott interjúban reagált Schmidt Mária éles kritikájára, amely szerinte súlyos tájékozatlanságon alapul. Az akadémiai elnök hangsúlyozta: a közéleti vitákban különösen fontos a pontos tájékozódás, főleg egy olyan nemzeti intézmény esetében, mint az MTA.
Az interjúban szó volt többek között arról, hogy
- Freund Tamás szerint Schmidt Mária az MTA-val kapcsolatos kritikáját megalapozatlan információkra építette, ami tájékozatlanságról árulkodik;
- az MTA elnöke szerint a kormány és az Akadémia közti párbeszéd stratégiai kérdésekben akadozik, és a tudósok véleménye gyakran csak utólag jelenik meg;
- Freund Tamás hangsúlyozta: az Akadémia kritikái nem politikai támadások, hanem szakmai és építő jellegű észrevételek;
- a kutatóhálózat elvétele szerinte komoly törés volt, de az MTA azóta újraszervezte önmagát – a reformokat belül is meg lehetett volna valósítani;
- úgy véli, a hálózat kiszervezése hosszú távon több problémát okozott, mint amennyit megoldott – különösen az ingatlanok és a működési bizonytalanság terén.
A „velünk élő sztálinizmusnak” nevezte Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát
Amint arról korábban beszámoltunk, blogbejegyzésben írta le véleményét a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. Ennek apropóját az adta, hogy az intézmény tagjai kivonulnának az MTA 200. évfordulója alkalmából megtartott üléséről akkor, ha megjelenik rajta Orbán Viktor. A múzeumigazgató szerint „a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus”. Schmidt kiemelte, hogy a testületbe kerüléshez semmilyen kritériumnak nem kell megfelelni, valamint a rendszerváltás után is meg lehetett tartani a tagságot. Az április elején kiadott nyilatkozatot „nettó politizálásnak” nevezte.
Alapvető tájékozatlanságról és rosszindulatról tanúskodnak Schmidt Mária és Lánczi András kritikái a Magyar Tudományos Akadémiával szemben – állítja Kenesei István nyelvész, akadémikus. Szerinte a támadás reakció az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának állásfoglalására, amelyben jelezték, hogy amennyiben Orbán Viktor meglátogatná az Akadémia közelgő ünnepi közgyűlését, az akadémikusok egy része kivonulna a miniszterelnök március 15-i „poloskázós” beszéde miatt. Emellett kiszivárgott a Biológiai Tudományok Osztályának nyilatkozattervezete is, amely az Alaptörvény módosítását bírálta volna, mert tudományosan nem igaz, hogy az ember csak nő vagy férfi lehet.
Az MTA működésére 1949 után valóban nagy befolyása volt az állampártnak, de ennek 1990-ben vége lett. Ma az MTA tagságát tekintve semmiképpen sem liberális, még kevésbé baloldali intézmény, és a rendszerváltás utáni elnökök többsége konzervatív oldalról érkezett
– mondta Kenesei. A nyelvész szerint a feszültség fő oka, hogy „a döntéshozók nem hallgatnak a tudósokra. Az Akadémia mint a nemzet tanácsadója komoly jelentéseket készít, de ez nem érdekli a kormányt, mert a tudósok nem mindig azt mondják, amit ők hallani akarnak”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
