Minden, amit tudni akart a kutyájáról, de sosem merte megkérdezni

És a mindent egyáltalán nem túlzás, mert a kutyák őstörténetétől indulunk, a farkasoktól, a több tízezer éves együttéléstől kommunikációjuk megértésén át a mai, megváltozott kutyaszerepekig. Kimaradt valami? Úgy tűnik semmi, és a könyv még így sem lexikon, nincs 200 oldal, könnyű, puha borítós és tetszetős (természetesen kutya-) képekkel illusztrált. De nézzük, miben is különbözik a többi kutyás könyvtől, és miért kell okvetlenül beszerezni minden kutyatartónak, vagy kutyatartást tervezőnek – ahogy Csányi Vilmos is ajánlja. A két szerző szoros szimbiózisban él a kutyákkal. Udvarhelyi-Tóth Kata nemcsak biológus, de kutyaiskolai oktató is, Csörgő Balázs pedig kutyakiképző és egyben kutyaiskola-alapító. Civilben is kutyatartók. 

Milyen a kutya, ha érzékeny eb?

Udvarhelyi-Tóth Kata részletesen leírja a kutyák genetikáját, élettani tulajdonságait, emésztőrendszerük és érzékszerveik jellegzetességeit, de azt is tőle tudjuk meg, hogy a kutya-ember konfliktusok legfőbb oka a szabályok hiánya.

A kutya kommunikációját leíró fejezet talán az egyik leghasznosabb a könyvben, ha ezt alaposan elolvassuk kedden, akkor szerdán már folyékonyan beszélgethetünk Gubával/Szambával/Rexszel. Kiderül az is, hogy a testbeszédével, testtartásával mit árul el (öröm, félelem, düh), a mimikája, a faroktartása milyen üzenetet, hangulatot közvetít.

Csörgő Balázs az aktualitásra fókuszált: hogy változott meg mára a kutya szerepe? A modern kutya megjelenését az ipari forradalomra datálhatjuk a városiasodás, a társadalmi mobilitás hatására. Előtte mindig volt valami funkciójuk, utána már nem feltétlenül, elég volt „kutyáskodniuk”. Idővel érzékenyebbek lettek, ez egyrészt jó a szorosabb ember-kutya kapcsolat szempontjából, másrészt rossz, mert a szenzibilis kutya könnyen mutathat félelmi agressziót – például ha traumát élt át. Vagy fogékonyabb lehet a stresszre, ami őket is megbetegíti, nem csak minket.

Súlyos lehet a kutya szeparációs viselkedési problémája is, mikor nem tudja feldolgozni, ha egyedül hagyja őt a gazdi. De orvosolható, ha azonosítjuk, és ha tanítjuk, neveljük.

Különben összezavarjuk a kutyát, és nem érjük el a kívánt viselkedést, sőt. Csörgő Balázs szerint:

A kutyás élet esszenciája, hogy minden észszerű helyzetben szabadon tudunk létezni a kutyánkkal, mert egyfelől képesek vagyunk minden helyzetet felmérni, másfelől kezelni tudjuk őt, mert ismerjük és értjük.

Stressz és személyiség

Csörgő kitér a kutyákkal szemben támasztott túlzott elvárásaink (maradjon nyugton a munkahelyünkön, bírjon ki egy zenei fesztivált) hatásaira is. Udvarhelyi-Tóth Katától megtudjuk, milyen személyiségtípusai lehetnek a kutyáknak, és azt is, hogy ahogy öregszenek, csökken nyitottságuk, de nő a barátságosságra és dominanciára való hajlamuk. A viselkedésük attól is függ, milyen a gazdájuk: egy neurotikus főnök pórázán ne számítsunk kiegyensúlyozott kutyára.

A könyv közepe felé egy fajtacsoport-leírást is találunk, ami megkönnyítheti a leendő gazdák dolgát, itt ugyanis elolvashatják tíz kutyatípus általános jellemzőit. Tehát ha egy csivava, egy vizsla vagy egy belga juhász között hezitálunk, mindjárt megleljük a választ: a belga juhász jól képezhető, a vizsla gyors, a csivava inkább lakáskutya és családi kedvenc – egy kertben könnyen örökre eltűnne, és volt csivava, nincs csivava.

Honnan szerezzük be leendő házőrzőnket? Fajtamentő szervezetből, tenyésztőtől, vagy menhelyről? Ennek eldöntéséhez is kapunk támpontokat. A kutya tanulását egy ingernek kell beindítania, ilyen lehet például az étel (jutalomfalat), és ha ez az inger ismétlődően megjelenik, bevésődik az ismeret, ha nem, elfelejtődik.

Kiderül az is, mit tanítanak a kutyaiskolákban, mik a jó módszerek – pozitív megerősítés, jutalomfalat, dicséret. Megismerjük a leggyakoribb viselkedési problémákat, ezek okait, kezelését. De azt is, hogy hat az egészség és a környezeti tényezők a kutyus viselkedésére. 

Udvarhelyi és Csörgő együtt jegyzi az Önismeret fontossága című fejezetet, de ne tévesszen meg minket a cím, nem a kutyapszichológusokról van szó, hanem arról, hogy a gazdák legyenek tudatában annak, mik a saját erősségeik a kutyatartásban, mint a gyereknevelésben a szülők. Hiszen ahogy Csányi Vilmos mondta, a kutyák olyanok, mint a szőrös gyerekek. Ő azért ajánlja a könyvet, mert a szerzők azokat a problémákat ismertetik, amelyeket az etológiai kutatások is feltártak és amelyek megértésével könnyebb és derűsebb lesz drága, hűséges barátainkkal, a kutyákkal való együttélés.

(Borítókép: Németh Kata / Index)