Itt az ital, amivel túlélhető a hőség, de nem mindegy, hogy milyen ruhában szürcsöljük

Nyakunkon a kánikula, minimum 3 hónapra megint biztosították a Nap fűtői a kültéri-beltéri hőséget, amit tovább súlyosbít a száraz föld, az aszály, mert így nincs párolgással történő hőszabályozás. 

A napokban meglehetősen gyakran váltakozó időjárás ellenére már mindannyian belekóstolhattunk abba, mit tartogat számunkra idén a nyár. A harminchoz közeli hőmérséklet állandósulására ugyan még úgy tűnik, hogy kicsit várnunk kell, sokan azonban már most megrohamozták a hűtőpultokat és jeges italokkal igyekeztek átvészelni a hőséget. 

Rossz esetben nyögünk és szenvedünk a melegtől, jó esetben viszont megtaláljuk a túlélés eszközeit. Persze nem csak a légkondi beüzemelése lehet fontos, de az is, amit a testünkre öltünk, vagy éppen az, amit szervezetünkbe viszünk be – legyen az étel vagy ital. A kánikulában ugyanis izzadunk, az izzadságot pedig a szervezetet lehűtő párologtatás vezeti el testünkről.

De ha süt a nap, meg kell védenünk magunkat az ultraibolya sugárzástól is. Akkor elég lenne a naptej? Nem, mert befolyásolhatja az izzadást, csökkentheti az izzadság párolgásának vagy a verejtéktermelésnek a mennyiségét. Érdemes tehát felvenni valamit, de fontos, hogy a ruhanemű ne legyen műszálas, inkább könnyű, természetes és laza textilből készült szetteket válasszunk, mert ezek segítik a levegő áramlását a bőrön, felgyorsítva a párologtatást és elvezetve a felesleges hőt.

Kitették a sivatagba

Jó, most már tudjuk, hogy valami finom pamut, len a legjobb, de milyen színű legyen? A kutatók a beduinok és tuaregek sivatagi ruházatát tanulmányozták, ami szinte a teljes testfelületüket lefedi, ráadásul sötét színű textilekkel. Kiderült ugyanis, hogy a vastag fekete anyag külső rétege felmelegszik, mert a sötét több hőt nyel el, ez a hő azonban nem jut át a bőrre – az anyag vastagsága és összetétele miatt. Ugyanez a vékony ruhaneműknél nem működik, mert akkor a hőt átadja a ruha a bőrnek, amitől a lehűlés helyett még melegebbnek érezzük a hőmérsékletet.

A 80-as években kezdtek kísérletezni a Harvard és a Tel-Avivi Egyetem kutatói, hogy megtalálják a legideálisabb hőség-ruházatot.  A kísérlet során egy önkéntest négyféle öltözékben állítottak ki a tűző déli napra a sivatagban: fekete majd fehér beduin köpenyben, barna katonai egyenruhában és rövidnadrágban. A meleget a legrosszabbul a katonai egyenruhában lehetett bírni, mert az teljesen lefojtotta a légáramlást a test körül, a sötét színe pedig még a nap melegét is elnyelte és továbbította a testnek. A rövidnadrágos verzió bármennyire is jól hangzik, az önkéntesen ez esetben nem volt póló sem, csak a kis sort, az izzadság így ugyan el tudott párologni és hűtötte a testet, de a leégéssel szemben a felsőtest védtelen volt.

Ez a mesterséges „huzat” pedig még a teljesen csupasz bőrnél is jobb. A tipikus beduin viseletnél a szín sem számít, a fekete ugyan több hőt nyel el, de különleges természetes szövete megakadályozza, hogy az elérje a bőrt.

Forró ital hozza a felfrissülést?

Ha felöltöttük a sivatagi burnuszokhoz hasonló ruházatot, akkor jön csak az igazán nagy kérdés: mivel hűtsük magunk belülről? Az már évek óta köztudott, hogy a sok lédús étel fogyasztása, vagyis a zöldségek és gyümölcsök segíthetik a szervezet frissítését, de emellett persze nem maradhat el nyáron sem a napi 2-3 liter folyadékbevitel sem. Jó-jó, de mégis mit igyunk, hogy a legjobban lehűtsük magunkat? A fagyasztóból kirántott hideg ásványvizet vagy jeges teát talán? Bármennyire is ezek esnének igazán jól, itt is egy újabb meglepő válasszal kell lehűtenünk a kedélyeket, kánikulában ugyanis forró italt kell inni, hogy lehűtsük a testünket. Ezt isszák a sivatagi népek, az ázsiaiak, sőt a Közel-Keleten is.

A forró ital ugyanis beindítja a szervezet természetes hűtési reakcióját, mert azzal, hogy melegebb a testnél, a nyelven lévő hőreceptorok aktiválják az idegekben található TRPV1 nevű receptort, amely izzadásra sarkallja a testet. Ahogyan ez az izzadság elpárolog, lehűti a bőrt, és szabályozza a testhőmérsékletet. Persze ez is csak akkor igaz, ha a forró ital fogyasztása során keletkező plusz izzadság el is tud párologni, de ha sok ruhát viselünk párás környezetben, akkor nincs párolgás és visszafelé sül el a dolog.

Hideg italoknál azonban a szervezet komoly energiabefektetéssel melegíti a folyadékot, ez  lassítja az emésztést. Ez a folyamat a termoreguláció, amikor is a szervezet energiát fordít a maghőmérsékletének fenntartására. Ez azonban igen megterhelő, ha a szervezet már eleve fáradt vagy a külső hővel is meg kell birkóznia. A meleg folyadék tehát ellazítja az emésztőrendszer izmait, így könnyebben bontja le az ételt, és energiát takarít meg, amit a testhőmérséklet szabályozására fordítanánk.

A forró italok közül is a legjobbak az antioxidánsokban gazdag gyógyteák, amik semlegesítik a szabad gyököket, csökkentik a gyulladást. De szinten tartják a vércukrot is, óvják a szívet, szabályozzák a vérnyomást, a koleszterinszintet, a keringési rendszert. Segítenek az immunrendszer erősítésében is. A matcha és a sencha nagyon jó ebben, fokozzák az anyagcserét is, energizálnak. A zöld teák javíthatják az agyműködést, óvják a fogak egészségét, csökkenthetik az ízületi gyulladás kockázatát. Az időseknek különösen oda kell figyelniük a folyadékbevitelre, mert a korral csökken a szomjúságérzet, de ha nincs kedvük vizet inni a melegben, 10 csésze teával is kiválthatják, az is kellőképpen hidratálhatja a testet. A legjobb, ha egész nap isznak szomjúságérzettől függetlenül. A tejszín és a cukor sem rossz olykor-olykor a teába, mert pótolja az izzadással elvesztett elektrolitok egy részét.

(Borítókép: Shutterstock)