A Pittsburgh Egyetem és a Purdue Egyetem kutatói által végzett munkát az teszi fontossá, hogy az elölt H5N1 vírusokból készített vakcinák kiábrándítóan gyenge immunreakciót produkálnak, így csak nagy adagokban hatnak. A világ összes oltóanyaggyára így fél év alatt mindössze 225 millió ember beoltásához elegendő oltóanyagot tudna termelni.
Andrea Gambotto és Suresh Mittal kutatócsoportjai az eddiginél hatásosabb és tömegtermelésre alkalmasabb oltóanyagot dolgoztak ki: a náthát okozó adenovíruson alapuló DNS vakcina a H5N1 különböző változatai ellen nyújt védelmet.
A kutatók enyhén megcsonkított, szaporodásra képtelen adenovírus örökítőanyagába kopizták a H5N1 vírus kültakarójának jellegzetes hemagglutinin fehérjéjéért (HA) felelős gént. A vakcinák tartalmazták a 2005-ben Vietnamban halált okozó H5N1, illetve az emberre először átterjedő, 1997-ben Hong Kongban felbukkanó madárinfluenza HA-ját.
Az oltóanyag mindkét vírusfajta elleni védekezést kiváltotta: a laboratóriumi egerek és csirkék immunisak lettek a madárinfluenzára.
Amint azt Gambotto a New Scientistnek elmagyarázta: a különbség lényege, hogy a hagyományos vakcinák az antitesteket készítik fel a vírus ellen, az új oltóanyag azonban sejtközvetített immunválaszt kelt, amely a fehér vérsejteket, pontosabban T-limfocitákat is felkészítik a védekezésre.
"A T-sejtek a fehérjével kapcsolatban a célpontok sokkal szélesebb körére reagálnak" - magyarázza Gambotto. A vakcina így a jövő évi enyhén mutálódott világjárvány ellen is védelmet biztosít.
Az új oltóanyag másik előnye abból fakad, hogy influenzát tenyészteni meglehetősen bonyolult dolog. Az eddig használt oltóanyag alapját eddig tyúktojásokban tenyésztették, bár az újabb gyárak már rendes sejtkultúrában termelik a vírust.
Az adenovírus ugyanakkor rendes igáslóként viselkedik, és ipari körülmények között, ha kell, több millió liternyi gyártható belőle. Az oltóanyagot rövidesen embereken is kipróbálják.