Mátyás
-6 °C
1 °C

Pusztulnak az afgán műemlékek

2008.09.13. 16:48
A "Győzelem tornyai" - Afganisztán legnagyobb birodalmi emlékművei - több mint nyolc évszázadon keresztül túlélték a háborúkat és az inváziókat, most azonban az időjárás és az elhanyagolás a leomlásukat okozhatja.

Gazni afgán városban lévő központjából Mahmud Gaznavi szultán dinasztiája kiterjesztette uralmát a mai iraki Tigris folyótól egészen az indiai Gangeszig. A két minaret, amelyet terrakotta mozaiklapok díszítenek, a XII. évszázad elején épült, mint a birodalmat megteremtő afgán hadak győzelmi emlékműve. Azóta Afganisztán gyakrabban volt inváziók áldozata, mint elkövetője. 

A tornyok felső részei szétmállottak az idők folyamán, így mostanra csak az alapok maradtak meg, bár ezek is még körülbelül 7 méter magasak. Ha nem fordítunk rájuk figyelmet, fennáll a lehetősége annak, hogy el fognak pusztulni. Áradás és eső tavasszal, hó télen mind pusztítják a minareteket - hangoztatta Aga Mohammad Kosazada, Gazni város kulturális és információs osztályának vezető hivatalnoka. Gaznit az afgán kultúra és művészet bölcsőjének tekintik és uralkodása idején Mahmud 400 tudóst és költőt vonzott az udvarába. A szultán azonban pusztító is volt, aki több száz hindu szobrot semmisített meg az iszlám indiai bevezetését célzó kampányai alatt. 

Mahmud 1030-ban halt meg. Fia, Maszud szultán építette az egyik minaretet. A másikat egy újabb utód emelte. A Gaznavi dinasztia uralkodása több mint két évszázadon át tartott. A várost azután földig rombolta Allauddin Gori, aki a "világégető" becenevet kapta Gazni lakóinak legyilkolásáért a pusztítás és a rablás orgiájában. 

Később a város újra virágzásnak indult, ám 1221-ben Dzsingisz kán egyik fia ismét megsemmisítse. A minaretek azonban túlélték a pusztítást. A XIX. században Gazni többször gazdát cserélt a brit és az afgán haderők között, további ostromokat és öldökléseket szenvedett el. A szovjet megszállás alatti harcok, s azt követő polgárháború az 1990-es években szintén nyomot hagytak Gazni városán.

Gazniban a Győzelmi tornyok néhány száz méterre állnak egymástól egy hegy lábánál. A régiségekért és az eltemetett kincsekért folytatott illegális ásatások okozta lyukak és árkok gyűjtik a vizet és most aláássák a minaretek alapjait. A tornyok tetejét bordáslemez borítja, miután a felső részek leomlottak egy földrengésben. 

Az ismételt kérések és figyelmeztetések ellenére Afganisztán elszegényedett, a tálib felkelés ellen harcoló központi kormány hat év alatt mindössze 100 dollárt adott a tornyok körüli egyes lyukak betömésére - hangsúlyozta Szajed Vali, Gazni város kulturális osztályának vezetője, aki szerint a tornyok veszélyben vannak, és nincs pénz ennek elhárítására.