Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Afgán agár az első klónkutya

2005.08.05. 09:20
A szöuli nemzeti egyetem kutatói bemutatták a nyilvánosságnak a világ első klónozott ebét. A kutya klónozása rendkívül nehéznek számít, a most 14 hónapos afgán agár 1095 embrióból egyedüliként maradt életben.

Dél-koreai és amerikai kutatók bemutatták a világ első klónozott kutyáját. A kölyök neve Seoul National University Puppy, röviden Snuppy lett. A kutatók a skót Ian Wilmut által kidolgozott klasszikus Dolly-eljárást, vagyis a szomatikus (szervspecifikus) sejtmag átvitelének elvét alkalmazták. Mint emlékezetes, a világ első klónállata 1997-ben a Dolly névre hallgató bárány volt.

Az eljárásban a kifejlett állatból, esetünkben a három éves kan afgán agárból, bőrsejteket vesznek le. A sejtek magjait más állatok petesejtjeibe ültetik, amelyeket ezt megelőzően megfosztottak saját sejtmagjuktól. Szerencsés esetben ebből az összeállításból embrió fejlődik ki, amelynek örökítőanyaga azonos a donoréval.

Magas hibaszázalék

Mostanáig a kutyákkal végzett ilyen kísérletek azon buktak meg, hogy igen nehéz az állatokból érett petesejteket kinyerni. A Woo Suk Hwang vezette kutatócsoport ezt most át tudta hidalni. Ugyanakkor a kutyákkal végzett kísérletsorozat így sem volt olyan sikeres, mintha más faj, például macska vagy ló klónját próbálták volna előállítani.

A kutatók összesen 1095 petesejtbe ültették bele a kifejlett kutya testi sejtjeiből kinyert sejtmagokat. Az osztódásnak indult petéket pedig 123 szuka között osztották szét. Mégis csak három sikeres vemhesség volt, de ebből is egy vetéléssel végződött.

A megszületett két kiskutya közül az egyik 22 naposan tüdőgyulladásban elpusztult, a másik klón életben maradt. Snuppy különben császármetszéssel jött világra, míg elhullott klóntestvére természetes úton. A klónkölyök a kutatók szerint egészséges, és nincsenek anatómiai rendellenességei.

Fajok védelme, esetleg vizsgálata

A klasszikus klónozási eljárást már sikerrel alkalmazták juhok, egerek, tehenek, kecskék, sertések, nyulak, macskák, öszvérek, őzek és lovak esetében. A klónozás hozzájárulhat ritka fajok fennmaradásához, írták Hwang és kollégái a Nature című szaklap hasábjain megjelent beszámolójukban.

Kritikusok azt állítják szembe a felvetéssel, hogy a veszélyeztetett fajok védelmezői éppen a genetikai sokszínűséget próbálják megvédeni. A klónkutyákon az viszont kutatható volna, hogy a számos fajta eltérő tulajdonságait mennyiben alakítják genetikai illetve külső tényezők.

Ráhajtanak a szövetekre

Dél-koreai kutatók tavaly első alkalommal hagytak emberi embriót olyan stádiumba fejlődni, amikor lehetőség nyílt embrionális őssejtek levételére.

Három hónappal ezelőtt a kutatóknak sikerült a kísérleteiket beteg emberek genetikai állományát felhasználva megismételni. Ezzel szerintük sikerült igazolni, hogy teljesíthetők a gyógyászati, tehát a beteg szövetek utólagos tenyésztését célzó klónozás feltételei.