Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Aki nem mos fogat, szívrohamot kaphat

2008.09.17. 07:27
A rossz fogazat, vérző fogíny és a szájápolás elmulasztása végső soron szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet - derült ki egy brit-ír kutatásnak hála.

A Bristol University és a dublini Royal College of Surgeons of Ireland mikrobiológusai szerint azok a személyek, akik nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára előbb vagy utóbb - de egészen biztosan - vérző fogínyre tesznek szert. Utóbbi állapot viszont a szájüregben található mintegy 700 féle kórokozónak biztosít bejutást a véráramba. Végső soron a rossz fogak növelik a szívroham veszélyét - olvasható a Physorg.com című tudományos hírportálon.

"A szájüreg feltehetően az emberi szervezet legszennyezettebb helye" - mutatott rá Steve Kerrigan, a Royal College of Surgeons kutatója. Magyarázata szerint a vérző fogíny tulajdonképpen nyitott véredényeket jelent a szájüregben, amelyek a véráramba való bejutást biztosítják a baktériumoknak.

Az erekben a kórokozók a véralvadásért felelős trombocitákkal találkoznak. A vérlemezkéket "megszálló" baktériumok összetapadásra bírják a trombocitákat, s az így keletkező vérrögök részlegesen blokkolják az ereket, fokozva a szívroham veszélyét.

Az ilyen jellegű megbetegedés egyetlen hatékony terápiája az agresszív antibiotikumos kúra lehetne, ez viszont növeli a gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek kialakulásának veszélyét, így az ötletet hamar elvetették.

"A kardiovaszkuláris betegségek az első számú gyilkosnak számítanak a nyugati világban. Az olyan szájüregi baktériumok, mint a Streptococcus gordonii és a Streptococcus sanquinis általánosan fertőző ágensnek bizonyultak, mi pedig most azt ismertük fel, hogy ezek a bakteriális infekciók a szívbetegségek szempontjából önálló kockázati tényezőnek számítanak. Ezt azt jelenti, hogy függetlenül attól mennyire egészséges, fitt és karcsú valaki, ha rossz a fogazata, veszélyeztetett, hiszen esetében magasabb a szívroham kockázata" - hangsúlyozta Howard Jenkinson, a Bristol University professzora.

A bristoli kutatók azt is vizsgálták, hogy miként lépnek a baktériumok kölcsönhatásba a vérlemezkékkel.

"Kísérleteink során a szív- és érrendszerben lévő nyomást hoztuk létre: e módszer révén ki tudtuk mutatni, hogy a baktérium különböző mechanizmusok révén kényszeríti összetapadásra a vérlemezkéket, amelyek teljesen "beburkolják" a kórokozót. Ez a burok megvédi a baktériumokat az elpusztításukra hivatott immunsejtektől, ahogy az antibiotikumok hatásától is" - ecsetelte Jenkinson professzor.

Ez a vizsgálat megmagyarázza, hogy miért bizonyulnak időnként hatástalannak az antibiotikumok a fertőzéses eredetű szívbetegségek kezelésében, és egyben rámutatnak az új gyógyszerek kifejlesztésének szükségességére.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!