Megtalálták a legegyszerűbb állatot
Sok tudós úgy gondolja, hogy a ma élő legegyszerűbb állatfaj a tengeri szivacs, így ehhez hasonlíthatott az első állat, minden későbbi idegrendszerrel rendelkező lény őse.
Azonban újabb kutatások azt mutatják, hogy az amőba formájú állatok csoportjába tartozó korongállatka-félék még a szivacsoknál is közelebb állhatnak minden állat közös őséhez, mivel ezek rendelkeznek a legegyszerűbb szervezettel, valamint az állatoknál található legkisebb DNS-sel.
A kutatók arra a még meglepőbb következtetésre jutottak, hogy az alacsonyabb rendű élőlények (mint például a medúzák, korallok, szivacsfélék) és a magasabb rendű élőlények (hüllők, madarak, emlősök) párhuzamosan fejlődhettek ki. Ez azt jelenti, hogy nem az egyikből alakult ki a másik, hanem hogy egymástól függetlenül fejlődött ki a két csoport.
Rob DeSalle a New Yorki Természettudományi Múzeum biológusa elmondta, hogy idegrendszer mindkét (alacsonyabb- illetve magasabb rendű) állatcsoportban megtalálható, így az valószínűleg kétszer alakult ki az állati törzsfejlődés során. DeSalle szerint ez a felfedezés nem meglepő, hiszen elmondása szerint "azok a dolgok, amelyek bizonyos élőlényekben hasonlónak tűnnek, egyáltalán nem biztos, hogy közös ősre vezethetők vissza. A csalánozók és a kétoldali szimmetriájú állatok (mint például az ember is) ugyanazokból a molekulákból és sokszor ugyanazokból a génekből állnak. De könnyen lehet, hogy a csalánozókban nem ugyanaz a fajta idegrendszer található, mint a kétoldali szimmetriájú állatokban."
Az új elmélet alátámasztja, hogy az evolúció nem egy elszigetelt folyamat, hanem több vonalon futó alternatív lehetőségek összessége.
A népszerű biológus, Ernst Mayr egyszer statisztikát készített arról, hogy a szem huszonöt különböző módon alakult ki az evolúció során. Így már nem is tűnik olyan furcsának, hogy az idegrendszer is két úton fejlődött ki.