Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Elképesztő dolgokra alkalmaztak grafológusokat a bíróságok

2016.05.26. 13:00
Mit csinált egy grafológus a bíróságon, amíg nem vették ki őket a szakértői körből? Hazugságot, részvételt vizsgált, sokszor személyiségjellemzést végzett. Legtöbbször a védelem kérésére, de sokszor a bírók is láthatóan nagy súllyal vették figyelembe az ítéletekben a véleményüket. Pedig több társuk kimondta, hogy a grafológia nem szabályozott tudomány, ezért bizonyítéknak nem használható fel. Gyerekbántalmazási ügyekben és gyilkosságoknál is alkalmaztak grafológusokat, furcsa kérdésekkel és megállapításokkal.

A grafológusokat nemrég végleg kitiltották a bíróságokról, és bár 2006 óta a jogszabály alapján nem is számítottak szakértőnek, az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb felülvizsgálatáig szabadon dolgozhattak a tárgyalótermekben. Mivel a rendszerváltás óta jó sok ítéletben benne lehettek, az elérhető adatok alapján megnéztük, mit műveltek büntetőügyekben.

Az internetre feltöltött, publikus bírósági iratokban csak a konkrét határozatok vannak benne, a kapcsolódó mellékletek, például a grafológiai szakértői elemzések nincsenek, így csak a felszínt kapargathatjuk, amikor azt vizsgáljuk, mit műveltek a grafológusok a bíróságokon, büntetőügyekben. Azért sok minden kiderül így is: milyen ügyekben alkalmaztak egyáltalán grafológusokat, milyen konkrétumokat kellett vizsgálniuk, miben várt tőlük véleményt a bíróság, a vád vagy a védelem, és melyik bíró mennyire vette figyelembe a szakértő megállapításait. Több olyan határozatot is találtunk, amelyekben egyértelműen leírták: a grafológiának nincs keresnivalója a bíróságokon, nem szabályozott a terület, bizonyítékként nem lehet figyelembe venni a grafológus véleményét.  Más határozatokból viszont süt a grafológus befolyása, sokszor az ítélet elején van személyiségjellemzés, ami tele van nehezen megfogható dolgokkal, viszont a szóhasználata egyértelműen a grafológusé.

Így néz ki egy grafológus személyiségelemzése, amit abból rakott össze, ki hogyan ír kézzel:

„A grafológus szakértői vizsgálat során amellett foglalt állást, hogy az 1. rendű vádlott mentális kvalitásai végzettségi szintjének megfelelőek, gondolkodási tempója változó, de alapvetően lendületes. Elsődleges gondolkodási metódusa analizáló. Strukturáló képessége kevésbé kimunkált, áttekintő képessége is hiányokat jelez, ugyanakkor logikai képessége viszonylag jó, a tanultsági szint átlagának felső szintjét képviseli. Kommunikációs képessége megfelelő, fantáziája erős, élénk érdeklődést mutató, kíváncsiságát is fókuszba hozó. Érdeklődésének irányultsága pedig elsősorban gyakorlati orientációt és erős élménykeresést mutat. Szociális beállítódására a nyitottság jellemző, azonban ez elsősorban a kapcsolatépítési hajlandóság, az élmények másokkal történő megosztása, a dolog kommunikálása szintjén nyilvánul meg, mások szempontjainak figyelembe vétele, másokhoz alkalmazkodó attitűd jelenléte nem volt fellelhető. Kapcsolati igénye mérsékelt, elsősorban önös érdekei kiszolgálását célozzák, kötődési igénye közepesként értékelhető. Szabálykövetése nem töretlen, esetlegesnek jellemezhető, erős élménykeresés, gyenge monotóniatűrés, tetten érhető a maximális »én-hangsúly«. Így alkalmazkodása a szabályokhoz és a közösség tagjaihoz kevésbé következetes. 

Kontrolljának működése is változó, dominancia igénye pedig egyértelműen tetten érhető. Érzelmi életét jellemzi impulzív alaptermészete, illetőleg a korábban már jelzett „én-hangsúlyosság", a világ dolgait „én-aspektusból" vizsgálja, mindent »én-szempontjából« vezet le. Ragaszkodik saját érdekei érvényesítéséhez, így impulzivitása mellett makacssága és akaratossága is jelen van az érzelmei kezelésében. Erős szerepjátszásra való hajlam jellemzi. Konfliktustűrése viszonylag alacsony, hamar ingerlékennyé válik. Konfliktus kezelés terén a versengés és az önmaga megmutatása jellemzi. Egyértelműen fellelhető az egyik markáns személyiségjellemzőként az átlagosnál erősebb agresszivitás." 

Gyilkossági ügyekben alkalmazták

A bírósági határozatok anonimizáltak, így nem tudjuk, pontosan kik jártak el az ügyekben.  Az egyik bírósági határozatból több tipikus eset is látszik egyszerre:

  • személyiségelemzésre, az eredmények alapján a bűncselekmények elkövetésének valószínűségének megállapítására alkalmaztak grafológusokat
  • gyakran a védelem rendelte ki ezeket, ami mindenféle utolsó szalmaszálba megpróbált belekapaszkodni.

„A megyei bíróság – a védelem indítványára – kirendelte dr. ... igazságügyi írás- és grafológus szakértőt annak megállapítására, hogy a vádlott a 2009. szeptember 14. napján kelt első gyanúsítotti kihallgatása alkalmával milyen pszichés állapotban volt, ez a pszichés állapot szignifikánsan eltért-e az egyéb helyzetekben lévő állapotától, fel tudta-e mérni szavainak a súlyát és következményeit” – írja az egyik dokumentum, azaz a grafológus azt vizsgálta, nyomás alatt volt-e az egyébként gyilkossággal vádolt férfi.

Ez szerepelt a szakvéleményben: „A vádlott a nála korábban megszokottnál feszültebb, míg későbbi kihallgatásainál tapasztaltnál jelentősen enyhébb feszültségi szintű aktuális pszichés állapotban volt, ezen státusza nagy valószínűséggel a vádlott tudatát nem befolyásolta olyan mértékben, hogy szavai súlyát ne tudta volna felmérni.” Mindezt a kézírás alapján állapította meg a grafológus, akit a védelem arra kért fel, hogy megmondja: előre kitervelte-e a gyilkosságot. 

Szerencsére a bíróság észnél volt: „Megjegyzi a bíróság, hogy az igazságügyi írás- és grafológus szakértőnek a bűncselekmény lefolyása (az előre kiterveltség) körében tett megállapításait a bíróság a poligráfos hazugságvizsgálathoz hasonlóan kezelte, vagyis annak célja a bűncselekmény felderítésének megkönnyítése, egyebekben a vádlott szavahihetőségének vizsgálata bírói kompetenciába tartozik.” Azaz a bíró csak segítségnek veheti figyelembe, amit kapott: a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazási ügyben első fokon eljáró bíróság az igazmondás bizonyítására használta a grafológus véleményét, ezt már nem teheti a másodfokú bíróság szerint. 

A fénymásolat már nem jó

Más gyerekbántalmazási ügyben is alkalmaztak grafológust, egyszer például azt mondta hogy „ a rajzot nem tudja elemezni, mert nem a jelenlétében készült”. A grafológusok szerint csak a szemük láttára készült írások tartalmazhatják a valóságot. 

Volt, hogy a védelem pont a grafológiának ezt az alapvetését próbálta felhasználni: „[a védő] kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság egyes bizonyítási eszközök felhasználásánál jogszabályt sértett. Az írásszakértői vélemény nem volt törvényesen felhasználható, mert a szakértő szakmai hibát vétett a vizsgálatnál. E körben idézte a védence által megkeresett dr. Szőllőssy-Csoma Enikő igazságügyi írás- és grafológus szakértő [...] becsatolt levelét, hogy csak eredeti aláírás minták birtokában lett volna lehetséges az aláírások vizsgálata. A nyomozás során eljárt szakértő fénymásolatokból dolgozott, melyek csak valószínűsíthető kategóriájú szakértői válaszadást tesznek lehetővé.”

Érintettséget vizsgáltak

Volt olyan eset, hogy „grafométeres szakértőt” alkalmaztak annak megállapítására, egyáltalán érintettek-e a bűncselekményben a vádlottak. Ezekre a grafológusok általában nem mertek kategorikusan válaszolni, olyanokat írtak, hogy

 A vizsgálat adatai alapján a szakértő megállapította, hogy I.rendű vádlott nagy valószínűséggel közvetlenül nem érintett az életveszélyt okozó testi sértés elkövetésében.

Hazugságvizsgálatot végeztek

A grafológia azt állítja magáról, hogy képes hazugságvizsgálatra: az úgynevezett komputeres grafometriás hazugságvizsgálat „a poligráfos vizsgálattal megegyezően a vizsgált személy pszichikumában lévő tartalmaknak megfelelő reakciókat rögzíti anélkül, hogy különböző érzékelőkkel befolyásolnánk a vizsgálati személy viselkedését” – bármit is jelentsen ez. Állítólag „igen nagy pontossággal és felbontással azt tudják mérni – állításonként több száz írástulajdonságot regisztrálva –, hogy az adott mondat tartalma milyen érzelmi, értelmi és mozgásos válaszokat indukál a vizsgált személy pszichikumában”.

Íráskép
Íráskép

Az egyik ítéletben a grafológus ezt úgy fogalmazta meg, hogy „területe nem azonosítható a poligráffal, bár foglalkozik élettannal is, hiszen a grafológia a kézírásban tükröződő apróbb pszichés változásokat méri. Az eredményt vádlott betegségei, aktuális egészségi állapota nem befolyásolták.” Ez alapján egy másik ügyben a grafológus azt vizsgálta, hogy gyanúsított hazudott-e, amikor azt állította, nem tudta egy fegyverről, hogy éles. 

Sokszor kiszórták a grafológusokat

A fellebbviteli bíróság egy ügyben megállapította, hogy „az elsőfokú bíróság nagyrészt az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárását. Kivételt képez azonban az írás-szakértői vélemény adásán túlmenő szakértői kompetenciával nem rendelkező grafológus ekként történő meghallgatása, és véleményének bizonyítékként értékelése. [...] A tárgyaláson meghallgatott igazságügyi írás-szakértő, vallomását azonban lényegében nem e minőségében, hanem mint grafológus tette meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szavahihetőség megállapítása nem szakértői kompetenciába tartozik, hanem a bizonyítás anyaga alapján a bíróságnak kell erről állást foglalni, az másra nem hárítható át. E kérdésben ezért szakértő kirendelésének nincs helye.” Ezért a grafológus véleményét ebben az ügyben nem is vették figyelembe.

Egy másik ítéletben kifejezetten a hazugságvizsgálatot szórták ki, a személyiségkép megmaradhatott. Itt a jogi szabályozásra hivatkoztak, tudományosságot nem vizsgáltak. „A tartalom-validitás vizsgálat lényegében grafológiai hazugság vizsgálat, ekként eredményének jelentősége a poligráfos hazugság vizsgálathoz hasonlítható. Ellenben a büntetőeljárásban alkalmazását semmi sem szabályozza, holott az eljárási szabályok a poligráfra vonatkozóan is korlátokat állítanak fel, ráadásul ezen korlátokat a bírói gyakorlat tovább szűkíti”– írták egy ítéletben. „Éppen ezért a grafológiai hazugság vizsgálatra (tartalom-validitás vizsgálat) analóg módon a poligráfra vonatkozó szabályokat nem lehet átültetni [...]. Megfelelő, büntetőeljárás keretében érvényesülő szabályozás hiányában a grafológia tartalom-validitás vizsgálata a bizonyítás körében nem értékelhető”.  

Sokszor a bírók is keverték az írásszakértő (ő valamilyen irat hitelességét állapítja meg) és a grafológus (ők pedig hazugságvizsgálatot és személyiségelemzést végeztek) fogalmát, ami nem csoda, hiszen sokszor az írásszakértők egyben grafológusok is voltak. Sokan szó szerint kimondták, hogy egyszerűen nem használható bizonyítéknak a grafológus véleménye: „az írásszakértői véleményt az abban foglalt nyilatkozat valóságtartalmának bizonyítására bizonyítékként nem fogadja el, önmagában

az írásmódból való következtetés levonás jelenleg nem tekinthető egzakt bizonyítéknak, ezért a bíróság az erre irányuló indítványt is elutasította. 

Volt, hogy a bíróság már nem bírta megjegyzés nélkül, hogy a grafológusok alapvető dolgokat állapítanak meg látványos körítéssel:

köztudomású, ezáltal különleges szakértelmet nem igénylő tény, hogy egy rendőrségi akció célpontjaként büntetőeljárásban terhelti pozícióba kerülni a mentális, pszichés állapot fokozott megterhelésével jár.

Azaz nem csoda, hogy megterheli az embereket, amikor vádlott lesz belőlük, ehhez nem kell semmiféle személyiségvizsgálat.

Hasonló kiszólást más periratban is találni: „E tényállási pont tekintetében – némiképp érthetetlenül – az ügyben korábban készült egy szakértői vélemény, K. Á. grafológus szakértőasszony adott szakvéleményt”. 

Szcientológust ítélt a grafológus

Fenti keretes írásunkban már bemutattuk, hogy néz ki egy grafológiai személyiségkép. Volt, hogy ilyennel nem elkülönítve, szakértői véleményként találkoztunk, hanem a bírósági határozat legelején – méghozzá egy elég extrém ügyben, ahol egy szcientológus azt ígérte egy rákos betegnek, hogy ő majd dianetikával (ez a szcientológusok által kitalált tisztítómódszer), illetve saját fejlesztésű gyógyítólámpájával (amiről a bíróság megállapította, hogy egyszerű zseblámpa) meggyógyítja.

A bírósági irat elején ez szerepel: „A vádlott átlagos intellektuális teljesítményű, megfelelő mentális fékrendszerű és színvonalú, képességeit többnyire realizáló, intenzív belső életű, eszmék, ideológiák iránt érzékeny, nagy indulati töltésű, könnyen rajongó, esetenként gyűlölő, fokozott projekciós készségű, robbanékony indulatú, nehezebben adaptálódó, inkább kompenzáló, a felelősséget elhárító, disszimuláló személyiség. A vádlott nem szenved olyan kóros elmeállapotban, és a cselekmény elkövetésekor sem szenvedett, amely a beszámítási készségét kizárná avagy korlátozná.” Valószínűleg nem volt túl nehéz ilyeneket írni, úgy, hogy a grafológus tudta, hogy a vádlott tagja volt a Szcientológia Egyháznak. 

Mennyiért dolgoztak?

Érdekes kérdés lehet, hogy mennyiért dolgoztak a grafológusok a bíróságokon, olyan módszerekkel, amikről régóta jogszabály mondta ki, hogy nem megfelelhetőek semmilyen, a szakértői névjegyzékben foglalt tevékenységnek.

A grafológusok praxisban százezrekért dolgoznak, egy klinikai írásszakértés ára például 120 ezer forint+áfa. Az anonimizált bírósági iratokba véletlenszerűen, csak néha került be, hogy mennyiért rendelték ki a grafológusokat, akkor is csak a többi szakértő költségével közösen láthatjuk, a legmagasabb összeg, amivel találkoztunk, 263 ezer forint volt. Volt olyan is, hogy a fellebbviteli bíróság kimondta, hogy a szakvélemény az eljárásban használhatatlan, ezért az „indokolatlanul felmerülő 161 808 forint bűnügyi költséget, közte igazságügyi grafológus szakértő véleményével felmerült költséget az állam viseli”. Ez viszont szintén több szakértő együttes költsége. 

A szakértők díját külön rendeletben szabályozzák, ez alapján elvileg nem kaptak akkora összegeket, mint amilyeneket honlapjaik alapján egy-egy szolgáltatásért elkérnek. A rendeletben grafológusok nem szerepelnek, így csak tippelhetünk az írásszakértők és a pszichológusok díjai alapján. 

Az írásszakértők  1600-8000 forintot kérhetnek el egy-egy vizsgálatért attól függően, mennyire bonyolult a feladat, műszeres-e a vizsgálat. A pszichológusok pedig 3800-5000 forintot kérhetnek el személyenként, ez jóval a szakma piaci ára alatt van. 

Amennyiben amit csináltak, egyéb szakértői tevékenységnek számított, a bírósági tárgyaláson kívül megkezdett óránként 4000 forintot kérhettek el érte, a tárgyaláson megkezdett félóránkét 2000 forintot.

Ne maradjon le semmiről!