Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Gyógyítható lesz az Alzheimer-kór?

2002.04.05. 08:40
A legfrissebb kutatások szerint a szervezetben felhalmozódott, hibásan tekeredett fehérjék okozhatják az Alzheimer-kórt. A bostoni Harvard Medical School jelentése szerint a pusztító, "csoportokba verődött" proteinek kiiktatása megelőzheti a kórt, sőt, akár vissza is fordíthatja a betegség lefolyását.
CT felvétel egy Alzheimer-kóros beteg agyáról. A károsodott agyszövet lila színű
Az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és a Creutzfeldt-Jakob-kór is gyógyíthatóvá válhat a közeljövőben, állítja a Dennis Selkoe által vezetett amerikai kutatócsoport. A kijelentést a bostoni kutatók arra alapozzák, hogy sikerült kimutatniuk, már pár molekulányi rosszul tekeredett amiloid-béta-fehérje is erősen befolyásolja a memóriával kapcsolatos folyamatokat a vizsgált patkányok agyában.

Az már régóta köztudott, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyában nagy mennyiségű, összetapadt fehérje (oligomer) mutatható ki, ám azt eddig még nem sikerült meghatározni, hogy mi is pontosan a kapcsolat a betegség és e között a jelenség között. Selkoe csapata most fegyvert ad a hibás amiloidok kezébe, hogy azok saját magukat iktassák ki.

Blokkolókkal a betegség ellen

A Harvardon végzett kutatás azt is kimutatta, hogy az amiloid-béta-fehérjét előállító enzimek kémiai blokkolói meggátolják az úgynevezett oligomerek kialakulását a sejtkultúrákban, és így a sejtek normális működése nem ütközik akadályba. Számos gyógyszergyár foglalkozik már olyan gyógyszerek gyártásával, amelyek fő alkotóelemi épp ezek a blokkolók. Selkoe véleménye szerint így maximum 5-7 év szükséges ahhoz, hogy az Alzheimer kórt is kezelni tudó gyógyszerek megjelenjenek a piacon.

Láncreakció

"Az amiloid-béta-fehérje egy hosszú fehérjelánc, amelynek be kell tekerednie ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni. Normális esetben a lánc "vízkedvelő" része van kívül, hogy képes legyen a vízben oldódni, a víztaszító láncrészek pedig belül, eldugva találhatóak meg, ahol nem érheti őket baj. Ám ha a fehérje rosszul tekeredik, vagyis még nem végzett a hidrofób aminosavaknak a fehérjefelszínről való eltüntetésével , akkor a hidrofób felszínek a félkész fehérjéket egymással való összetapadásra, aggregációra teszik hajlamossá. A fehérjeaggregátumok felszaporodása pedig a legtöbb neurodegeneratív betegség oka" - mondta Christopher Dobson, a Cambridge-i Egyetemen végzett hasonló tárgyú kutatás vezetője.

A vizsgálatok során Dobsonék egy baktériumból és egy szarvasmarhából származó, ártalmatlan fehérjét késztettek formaváltoztatásra. Az eredmény: a kísérleti egér sejtjeit mindkét újjáalakult fehérje legyengítette. Szakmabeliek szerint ez a felfedezés általánosan érvényes lehet minden olyan betegségre, amely a fehérjetekeredéssel hozható összefüggésbe.

Alzheimer-kór
A betegség két fehérjével, az amiloid-béta és a tau-fehérjével hozható kapcsolatba. Mind a kettő károsítja az emlékezet, a nyelvhasználat és a gondolkodás szempontjából fontos agyterületek sejtjeit. Az első sejtek az érzelmeket és az emlékezést ellenőrző limbikus rendszerben halnak el. A pusztulás ezután az agykérget sújtja: elhalnak az idegsejtek és eltűnnek a szinapszisok a nyelvhasználatban és a gondolkodásban fontos szerepet játszó területeken.

A betegségnek először a rövid távú emlékezet esik áldozatul. A korai szakaszban a betegek képtelenek felidézni, miről beszélgettek előző nap. Ezután a hosszú távú emlékezet következik. A betegeknek nem jut eszükbe, hogyan szoktak hazamenni a sarki fűszerestől; elfelejtik a gyerekeik nevét. Ebben a szakaszában az Alzheimer-kór néha depresszióval társul, mert a betegség a locus coeruleust támadja meg, vagyis egy kulcsfontosságú, a kedélyállapotot befolyásoló vegyület keletkezésének a helyét.

A betegséget az agy gondolkodásközpontja, a kéreg sínyli meg leginkább. Ebben a stádiumban egyesek hallucinálnak, mások gyanakvóvá válnak. Még érzékelik a fájdalmat, a meleget, de sokszor már nem értik, mit mondanak nekik. Ha a beteg megéri, agyában elpusztulnak a mozgásszabályozó központ sejtjei, nem tud járni, beszélni, sőt nyelni sem. A betegség az agy folyamatos leépülésével jár, és az ártalmatlan feledékenység öt-húsz év alatt a gondolkodás teljes zavarához vezet, majd halált okoz.