Rejtett folyókat találtak az Antarktiszon
További Tudomány cikkek
- Szakmai vita a dietetikusok között: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Amerikai és brit kutatók hihetetlenül precíz méréseket végeztek az Antarktisz keleti régiójában, ahol a kontinens legöregebb és legvastagabb jégrétegei találhatók, és megállapították, hogy az Antarktisz több kilométer vastag jégrétege alatt lévő tavakat folyók hálózata köti össze. A sarkvidéki megfigyelésekkel foglalkozó csoport az Európai Űrügynökség ERS-2 műholdjának radarjait használta.
A műhold kimutatta, hogy egymástól száz kilométerre lévő területeken egy időben változott meg a felszíni magasság, amiből arra következtettek, hogy a területek valamiképpen össze vannak kötve. Erre csak egyetlen magyarázatot találtak: időnként hatalmas vízmennyiség tódul át egyik jég alatti tóból a másikba, amikor az egyik tóban valamiért megnövekedik a nyomás, írta a BBC.
Korábban azt gondolták, hogy az Antarktisz túl hideg ahhoz, hogy a víz folyékony formában is megtalálható legyen rajta, az 1960-as években készült műholdas és légi radarfelvételek azonban kimutatták, hogy több tó is van a kontinensen. Eddig több mint százötven tavat fedeztek föl, ezek közül a legnagyobb a Vosztok tó, amely kétszázötven kilométer hosszú, negyven kilométer széles és négyszáz méter mély.
Már többször felmerült, hogy a Vosztok a történelem során akkora áradásokat is okozhatott, amely elérte a kontinens partjait, és ezeket a feltételezéseket a most nyilvánosságra hozott kutatási eredmények is alátámasztják. Sőt, a tudósok szerint a jövőben is lehetnek hasonló áradások, amelyek kimutathatóan, de valószínűleg kevesebb mint egy centiméterrel emelhetik meg a tengerszintet.
Élet a mélyben
Az amerikai űrkutatási hivatal és az orosz tudományos akadémia azt tervezi, hogy áttör a jégrétegen és megvizsgálja a vizet. A Nature magazinban megjelent írás azonban arra figyelmeztet, hogy nemcsak a tavat veszélyeztetik a fúrással, hanem az egész vízrendszert.
A gleccser alatti tavakat egyfajta időkapszulának tekintik, amelyben a külvilágtól függetlenül kifejlődött, eddig ismeretlen mikrobák is lehetnek, amelyek vizsgálatával talán többet megtudhatunk arról, hogy más világok szélsőséges körülményei között - például a Jupiter Európa nevű holdjának jégrétege alatt – milyen esélye van az élet kialakulásának. Bár a folyórendszer felfedezése némiképp csökkenti egy ilyen felfedezés esélyét, az ott élő mikrobák még így is nagyon érdekesek lehetnek, hiszen a tavak – ha mástól nem is – a légkörtől biztosan el voltak zárva, írta a BBC.