A Colorado Egyetem kutatócsoportja olyan mérési módszert használt, amit eddig még soha senki: a 14 millió négyzetkilométeres alapterületű Antarktisz gravitációjának változását vizsgálta. Az adatokat a Grace nevű műholdpáros méréseire alapozták, amely a Föld körül keringve folyamatosan méri a gravitációs mező változását.
Jól lehet látni a Graceről
"Keringési pályájuk 89 fokos, így rendkívül jó képet adnak az Antarktiszról. A teljes jégtakarót látjuk, így a teljes jégtömeget tudjuk mérni. Aztán külön vizsgáljuk a keleti és nyugati területek változását" - mondta a BBC-nek Isabella Velicogna, a coloradói kutatócsoport munkatársa. Évente 152 köbkilométer jégolvadást regisztráltak, főként a nyugati területeken. Kelet-Antarktiszon csekélyebb volt az olvadás.
A jégtakaró csökkenése átlagosan 0,4 milliméterrel növeli a globális tengerszintet. Összehasonlításképpen, a tengervíz hőtágulásából származó vízszintemelkedés 1,8 milliméter egy évben.
Más mérés
A korábban vagy radaros magasságmérőkkel vizsgálták a Déli-sarkvidék jégtakaróját, ami nem mér a meredek lejtőkön, vagy repülőgépekről, lézeres magasságmérőkkel (altiméterrel), ami viszont nem ad minden részletre kiterjedő, átfogó képet. Tavaly például egy altiméter-vizsgálat eredményei szerint a kelet-antarktiszi jégtakaró évente 1,8 centiméterrel csökkent. Isabella Velicogna figyelmeztet, ez a mérés csak a belső területekre vonatkozott, a Colorado Egyetemé viszont az egész kontinensre.
"Ők a belső jégmennyiség változását vizsgálták, és azt találták, hogy az növekszik. A hőmérséklet növekedésével megtörténhet, hogy a belső részeken nő a jégtakaró, és a partvidékeken csökken. A mi eredményeink a teljes kontinensre vonatkoznak" - mondta.
A globális klímaváltozással párhuzamban a sarki jégtakarók olvadásának kérdése is folyamatosan napirenden van. Az előrejelzések szerint ahogy növekszik az átlaghőmérséklet, az olvadó jéghegyeknek köszönhetően magasabb lesz a tengerszint és a partmenti területeket elárasztja a víz. A szakértők szerint nem kizárólag a klímaváltozás befolyásolja a vízszintet, hanem a vízszint is az éghajlatot, hiszen ha megemelkednek az óceánok, megváltoznak a vízáramlatok és a vizek hőmérséklete, azzal együtt pedig a flóra és fauna is.