Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egy kilobit adat egyetlen molekulában

2002.12.02. 12:45
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy egyetlen molekulában akár 1024 bit információ is tárolható. A molekulára egy 32x32 pixeles képet rögzítettek rádióhullámok segítségével, az információt mágnesesmagrezonancia-spektroszkóppal olvasták vissza.
Az oklahomai egyetem kutatója, Bing Fung és munkatársai felfedezték, hogy egyetlen folyadékkristály-molekula 19 hidrogénatomjában legalább 1024 bit információ tárolható. Az adattároló effektus lényege a protonok mágneses nyomatékainak bonyolult kölcsönhatás-rendszerében rejlik.

Molekuláris fotográfia

Fung reméli, hogy az általuk molekuláris fotográfiának elnevezett eljárással egyszer majd hatalmas mennyiségű adatot lehet tárolni apró helyen, de hozzátette, hogy a módszer jelenleg még kísérleti stádiumban leledzik. "Ez a legelső lépés afelé, hogy az atommagok perdületét használhassuk fel a molekuláris adattárolásban" - nyilatkozta a New Scientist-nek.

A kísérletben egy fekete-fehér, 32x32 pixeles képet tároltak el a molekulában. A képet binárisan, azaz 1-esekkel és 0-ákkal kódolták. A kutatók egy olyan elektromágneses impulzusnak tették ki a részecskét, mely 1024 darab eltérő frekvenciájú rádióhullámot tartalmazott. Mindegyik hullám frekvenciája 400 MHz körül volt, és attól függően, hogy volt-e amplitúdójuk vagy sem, jelképezték az 1-est és a 0-át. Az impulzus az információt beleírta a molekulába.

Különösen bonyolult

A kutatók az adatokat úgy olvasták vissza, hogy egy kissé eltolt frekvenciaegyüttessel sugározták be a molekulát, és a bekövetkező változásokat mágnesesmagrezonancia- (NMR) spektroszkóppal mérték. A rögzített információt azután egy számítógép visszaalakította képpé.

Fung szerint talán még több információt is lehetne hasonló részecskéken tárolni, de hozzátette, hogy a molekulában lezajló spinkölcsönhatásokat még nem értjük eléggé. "Tudjuk, hogy egyszerűbb esetekben mi történik, de ebben a molekulában a kölcsönhatások különösen bonyolultak" - mondta.