A jelenleg elfogadott elképzelés szerint ezek az idegsejtek nemcsak a mozgás végrehajtásában és megfigyelésében vesznek részt, hanem a magasabb rendű kognitív folyamatokban is, például a beszédben, az utánzásban, mások szándékainak megfejtésében, az empátiában. Mivel az autistáknál éppen ezek az interakciós és kommunikációs képességek nem működnek megfelelően, természetesen adódott az a feltételezés, hogy a tükörneuron-rendszer rossz működése magyarázza ezeket a hiányosságokat.
Csak amikor ők mozognak
Az egyetem kutatói elektroencefalográffal mérték az agy úgynevezett mu-hullámait. Ezek az agyhullámok a legtöbb embernél elfojtódnak, amikor az agy valamilyen cselekvéssel vagy cselekvés nézésével, illetve elképzelésével van elfoglalva, és összefüggésben állnak a tükörneuron-rendszer aktivitásával.
A kontrollcsoportnál, mint várták, ezek a hullámok blokkolódtak, amikor például kezüket mozgatták vagy mások kézmozgását figyelték meg. Az autisták csoportjánál viszont csak akkor fojtódtak el, amikor ők mozogtak.
"Az eredmények megerősítik, hogy az autista egyéneknél rosszul működik a tükörneuron-rendszer, és ez hozzájárulhat ahhoz, miért nem reagálnak megfelelően mások viselkedésére" - mondja a kutatócsoport egyik tagja az EurekaAlerten megjelent sajtóközleményben.
Terápiás lehetőségek
Az eredmények alapján a kutatók reményei szerint lehetővé válik az autizmus korai diagnózisa, és létrejöhetnek új terápiás módszerek. Az agy-számítógép interfészkísérletek ugyanis azt mutatják, hogy a mu-ritmus akaratlagos kontrollja könnyen elsajátítható.
Továbbá tükör segítségével az agy talán rávehető arra, hogy saját tükrözött mozgását az autista más emberek mozgásaként észlelje. Ezek a terápiás lehetőségek azonban még messze vannak, de már az is eredmény, hogy az autizmust az agy egy speciális területéhez tudjuk kötni, mondják a kutatók, akik következő kísérletükben azt vizsgálják majd, hogy a tükörneuron-rendszer hiányos működése szerepet játszik-e abban, hogy az autisták nem értik a metaforákat.