További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
A leomló tető maga alá temette az 1988-as, személyzet nélküli repülése után a használatból kivont Buran űrrepülőgépet és az Energia típusú rakétahordozót is.
Nem engedték be a mentőket
A 80 méter magas hangár teteje és felső falrésze vasárnap szakadt le a Kazahsztáni Bajkonur űrközpontban - adta hírül az MTI. A romok maguk alá temették az épületben dolgozó nyolc munkást. Az orosz NTV televízió információi szerint a csoportnak hét kazah és egy belorusz tagja volt. Az orosz hatóságok nem engedték meg a kazah mentőegységeknek, hogy az általuk bérelt területre belépjenek, de egy 44 tagú különleges mentőbrigád azonnal elindult Moszkvából Bajkonurba. Az őket szállító repülőgép azonban csak 13 órával a szerencsétlenség után ért a helyszínre.
Robbanás okozhatta a balesetet
Gorbunov szerint a balesetet az okozhatta, hogy valami rázuhant egy, a hangárban tárolt üzemanyag-tartályra, amely az ütéstől felrobbant, és a hatalmas légnyomást a tető szerkezete már nem viselte el.
Gorbunov felidézte az épület konstrukciós hibáit, emlékeztetett arra a Szovjetunió-beli gyakorlatra, amikor az építőket szorították a szimbolikus politikai határidők. Ugyanakkor kizárta, hogy merénylet történt volna. Megerősítette továbbá, hogy az épület összeomlása nem veszélyezteti a Nemzetközi Űrállomásra irányuló űrutazásokat, sem pedig a kereskedelmi műholdak röppályára állítását. Múlt hónapban egyébként innen lőtték fel azt az űrhajót is, mely Mark Shuttleworth-öt, a dél-afrikai űrturistát szállította.
A Buran űrsikló Bajkonurban |
Gagarin is innen indult
Bajkonur Oroszország fő békés célú rakéta-kilövő bázisa és űrhajóskiképző központja, amelyet Moszkva a Szovjetunió megszűnése után Kazahsztántól bérel űrprogramjához. A két állam 1994-ben írt alá megállapodást, mely elismeri Kazahsztán tulajdonjogát a területre, de a használati jogot évi 115 millió dollárért Oroszországnak adja. A mai napig ez a legnagyobb, nem katonai célokat szolgáló orosz űrközpont, de Moszkva távlati tervei között szerepel, hogy az Arhangelszk melletti Pleszeck katonai kozmodrom fokozatosan "kiváltja" a kazahsztáni bázist.
Az űrközpont nagy szerepet játszott a hidegháborús űrversenyben is: innen lőtték fel az első műholdat 1957-ben, és innen indult négy évvel később az első űrhajós, Jurij Gagarin is.
14 éve nem használták
Az összeomlott hangárt a 60-as évek végén építették a szovjet holdprogramhoz, amelyet végül az amerikai Apollo 11 holdraszállása után leállítottak. Az épületet később a Buran űrrepülőgép építésére használták. A Buran 1988-as repülése - melynek során mindössze két fordulatot tett a Föld körül az űrsikló - után öt évvel ezt a programot is törölték, és azóta az épületet nem használták.