A kísérlet négyszáz hektáros területével a világ legnagyobb olyan projektje, melyben a kutatók azt vizsgálják, költséghatékony-e a vesszős kölesből (Panicum virgatum) nyert etanol. A cél annak megállapítása, hogy a kis területen eredményes termelés megduplázható-e nagyobb méretekben is.
A projekt támogatói elismerik, hogy a cellulózalapú etanol még távol áll a kereskedelmi forgalomtól, főként a hagyományos kukoricából nyert etanolhoz képest. De úgy gondolják, segíthet az ipar kiterjesztésében. Az etanolt - a cukor és keményítő erjesztéséből nyert alkoholt - az ásványi olajból készülő üzemanyag adalékaként vagy helyettesítőjeként használják.
Az Oklahomai Bioenergetikai Központ 2,2 millió dolláros (411 millió forint) kísérlete egy éve kezdődött az ardmore-i székhelyű Noble Alapítvány vezetésével a texasi Guymon város közelében három kölesmezőn. A növénnyel egy közeli bioüzemet fognak ellátni.
A vesszős kölesből nyert etanol ötlete nem újkeletű, viszont a projekt kiterjedése egyedülálló. A kukoricával ellentétben a vesszős kölest nem kell minden évben újraültetni. Kevesebb vizet és trágyát igényel, így a traktoroknak is kevesebb üzemanyagra van szükségük. Mivel ennyire igénytelen növény, kevésbé termékeny területeken is termeszthető. De ami az ügy támogatói szerint a legfontosabb: a vesszős kölest nem használják élelmiszerként, így alkalmazása nem viszi fel az árakat. Ez ugyanis a kukoricaalapú bioüzemanyag-előállítás kényes pontja volt.
Billy Cook, a Noble Alapítvány mezőgazdasági részlegének igazgatója szerint a szerves alapanyagok használata az etanol előállításához a fejlődés logikus lépése. A cellulóz, amely a növények sejtfalának egyik fő összetevője, a világ a leggyakoribb vegyülete.