Emília
13 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Leírták a burgonya genomját

2009.09.28. 12:55 Módosítva: 2009.09.28. 13:05
Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya genetikai állományának leírása - jelentették be amerikai kutatók. 16 intézet ötven kutatójának közreműködésével írták le a zöldség genomját. A szakértők szerint ez az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki.

A burgonya az egyik legfontosabb zöldség világszerte. Ez a jelentés a burgonya génjeiről mérföldkő a genomtérképezésben – mondta el Robin Buell, a Michigani Állami Egyetem növénybiológusa, a projekt résztvevője a bejelentés alkalmából. A burgonyagenom leírására alakult konzorcium 2006-ban kezdte meg munkáját; intézeti tagjai voltak Argentínából, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, Írországból, Hollandiából, Új-Zélandról, Peruból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból.

A burgonya genomjában 12 kromoszóma található 840 millió bázispárral (a bázisok a DNS-lánc építőkövei); mérete az emberi genom mintegy negyede. A most elkészült genomvázlat az összes gén 95 százalékát adja meg. A munkát egy kínai számítógépes programmal sikerült felgyorsítani, melyet a Pekingi Genomikai Intézetben dolgoztak ki. A szoftvert használva a kutatók könnyebben el tudták helyezni a teljes genetikai térképen az általuk leírt szakaszokat.

Korábban 2005-ben készült el a rizs, 2008-ban pedig a kukorica génszerkezetének leírása. A burgonyát - ami a paradicsom közeli rokona - hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen terem. A kukorica, a rizs és a búza után a burgonya a negyedik leggyakoribb élelmiszernövény; 2007-ben 309 millió tonna termett belőle világszerte. Kína a világ legnagyobb burgonyatermelője a maga éves 48 millió tonnás mennyiségével, ám a fehéroroszok fogyasztják belőle a legtöbbet, fejenként 180 kilogrammot évente.

A burgonya föld alatt növekvő gumója számos vírus, gomba és baktérium fertőzésének ki van téve. A kutatók azt remélik, hogy a genom ismeretében új, ellenállóbb fajtákat fejleszthetnek majd ki. Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése. Azt várjuk, hogy a genom információinak felhasználásával drámaian lerövidíthető az új változatokhoz szükséges idő, valamint annak ára is jelentősen csökken – írta közleményében a Skót Növénynemesítési Kutatóintézet, mely ugyancsak tagja volt a konzorciumnak.