Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Baktériumokkal keresnek a taposóaknákat

2009.11.18. 15:23
Zöld foszforeszkálással jelzi egy baktériumtenyészet, ha a taposóaknákban használt anyagok közelségét érzi. A világ 87 országában vannak még fel nem robbant aknák, a skót kutatók fejlesztése évente több tízezer embert és milliónyi állatot menthet meg súlyos sérülésektől.

Az ENSZ felmérése szerint a világ 87 országában jelentenek fenyegetést a különféle háborúkból ott maradt, máig nem hatástalanított taposóaknák. Évente 15-20 ezer ember hal meg vagy szerez súlyos sérüléseket taposóakna-robbanásban, az élővilágban okozott kárt pedig csak becsülni tudják: évente 1,5-1,6 millió állat elpusztulásáért teszik felelőssé az aknákat.

A taposóaknák felderítése és hatástalanítása egyrészt nagyon veszélyes, másrészt igen hosszadalmas folyamat, hiszen több százezer négyzetkilométert kellene gyakorlatilag centiről centire átvizsgálni olyan, a probléma által leginkább érintett országokban, mint Mianmar, Kolumbia, Mozambik, Kambodzsa és Angola. A tudósok már több ötlettel előálltak, például a robbanóanyag szagára érzékeny patkányokkal vagy a génmanipulált, az aknák közelében más színű leveleket növesztő dohánnyal.

Az edinburgh-i műszaki egyetem kutatócsoportja most újabb, reményeik szerint az eddigieknél hatékonyabb, gyorsabb, és veszélytelenebb módszert dolgozott ki. Egy baktériumtörzset manipuláltak genetikai módszerekkel úgy, hogy a taposóaknákban alkalmazott anyagok közelében zöld fényt bocsássanak ki. A baktériumokat tartalmazó színtelen folyadékkal elég a gyanús területeket repülőgépről megpermetezni, és a reakció néhány órán belül beindul: a foszforeszkáló zöld fény pontosan megmutatja a tűzszerészeknek, hol vannak az esetlen még működőképes aknák.

Bár a skót kutatók nem árulták el, pontosan mitől és hogyan lép működésbe a baktériumokban a bombajelző fény, a génmanipulációs eljárást BioBrickingnek nevezték el, és azt mondják, a technológiában óriási lehetőségek vannak, az aknakereséshez hasonlóan speciális feladatokra lehet molekulákat lehet tervezni vele.