Megfejtették az AIDS-immunitás titkát

2010.05.06. 16:02
Amerikai tudósok az AIDS-re immúnis emberek szervezetét tanulmányozva megfejtették, hogyan képes az immunrendszer sikeresen fellépni a HIV ellen, és mi köze van ennek az autoimmun betegségek kialakulásához, azt viszont egyelőre nem tudják, hogyan lesz ebből vakcina.

A tudósok régóta tudják, hogy azon embereknek egy részénél, akik HIV-vírussal fertőződnek meg, soha nem alakul ki az AIDS-betegség. Egy új tanulmány szerint az immunitás azzal állhat kapcsolatban, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az immunrendszer behatolók felismeréséért felelős sejtjei. A tudósok szerint minden egy génmutációra vezethető vissza, ami viszont jó alapot adhat a jövőben egy vakcinához.

Előbb kérdez, aztán lő

Az immunrendszer az idegen sejteket a sejtek felületén található úgynevezett humán leukocita antigének, a HLA-k segítségével azonosítja. Minden ember sejtjei különböző kombinációban hordozzák ezeket a HLA-molekulákat, amelyeknek az a feladata, hogy magukhoz kössék a szervezetben talált vírusok és baktériumok darabjait, és "bemutassák" azokat a védekezésért felelős T-sejteknek. A T-sejtek ezután a szervezet által előállított proteineken, peptideken gyakorolják a felismerést a csecsemőmirigyben.

Ahhoz, hogy a T-sejt sikeresen "levizsgázzon", fel kell tudnia ismerni legalább egy HLA és peptid kombinációt, ami alapján a későbbiekben képes lesz megtámadni az idegen peptideket. Röviden így ismeri fel és jelöli ki az ártalmas behatolókat az immunrendszer. Azokat a T-sejteket viszont, amelyek túlságosan erősen kötődnek a peptidekhez, a szervezet nem engedi harcba, mivel fennáll a veszélye, hogy a test saját sejtjeit is megtámadnák.

A massachusetts-i és kaliforniai kutatók két alapvető megfigyelésből indultak ki. Az egyik az volt, hogy az úgynevezett elit kontrollerek, azok az emberek, akik képesek a HIV-vírust elszigetelni és szervezetük képes a fertőzést kordában tartani, megakadályozni az AIDS kialakulását, gyakran rendelkeznek egy meghatározott HLA génvariánssal, a HLA B57-el. A második megfigyelés szerint azoknak, akik rendelkeznek ezzel a génnel, nagyobb az esélyük arra, hogy autoimmun betegség fejlődjön ki náluk, aminek lényege, hogy a szervezet immunrendszere a saját sejtjei ellen lép fel támadólag – írja a Scientific American.

Arup Chakraborty, az MIT immunológusa és a Nature magazinban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője úgy gondolta, hogy a két jelenségnek köze lehet egymáshoz. Bár korábban nem tanulmányozta a HIV-vírust, azt igen, hogyan választódnak ki a T-sejtek a csecsemőmirigyben az alapján, hogy képesek-e  felismerni a HLA molekulák bizonyos kombinációit. Feltételezése szerint az elit kontrollerek T-sejtjei kisebb arányban kötik meg a szervezet saját peptidjeit, kevesebb mintával találkoznak.

Immun és autoimmun

A feltételezés igaznak bizonyult, amikor az adatbázisok elemzése alapján megállapították, hogy a B57 és B27 variánsok, amelyek a HIV elleni védelmet biztosítják valóban jóval kisebb arányban kötik meg a saját peptideket. A kutatók ezután egy számítógépes algoritmust használtak ahhoz, hogy modellezzék, hogyan hat mindez a T-sejtek fejlődésére. Az eredmények révén jöttek rá arra, hogy a HLA B57-el rendelkező emberekben kifejlődő T-sejtek kevesebb peptidvariációval találkoznak a csecsemőmirigyben, ami a későbbiekben nagyobb önállóságot biztosít nekik, így akkor is felismerhetik a HIV-vírust, ha az mutálódik. Az elit kontrollerek így képesek kordában tartani azt és megakadályozni az AIDS kialakulását.

A nagyobb önállóság miatt azonban ezek a sejtek nagyobb valószínűséggel támadják a szervezet saját sejtjeit is, azaz nagyobb eséllyel alakul ki autoimmun betegség is. "Ha kisebb a peptidvariánsok száma a csecsmőmirigyben, nagyobb az esély arra, hogy a T-sejtek erősebb és gyorsabb reakciókra lesznek képesek" – mondta el Charkaborty.

A kutatás eredményei Burce Walker, a Massachussetts-i Központi Kórház HIV Kutatóközpontjának igazgatója szerint, aki a tanulmány társzerzője volt, teljesen váratlanok. "Komolyan, fel kellett lapoznom a tankönyveket" – fogalmazott Walker, mivel a T-sejtek csecsemőmirigy-beli szelekcióját korábban soha nem hozták kapcsolatba a HIV-vírusra adott immunválasszal. A tudósok 1900 fertőzött betegen tesztelték elméletüket, akik közül 1100-an voltak elit kontrollerek. A tesztek igazolták az elmélet helyességét a peptidek variációiról. "Ez a kutatás évtizedes klinikai megfigyeléseket magyaráz meg" – kommentálta a tanulmányt Sarah Schlesinger, a Rockefeller Egyetem egyik kutatója, aki a HIV elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik.

Egyszer vakcina is lesz

Az extra-reaktív T-sejtek nagyobb számban vannak jelen a HLA B57 hordozóinál, de Walker szerint kis számban minden emberben megtalálhatóak, így elméletileg lehetséges kifejleszteni egy olyan vakcinát, amelyik kiszelektálja azokat. A feladat Walker szerint az, hogy fel tudják készíteni az immunrendszer T-sejtjeit a vírussal való talákozásra. Hogy egy ilyen vakcinát miképpen lehetne létrehozni, még nem tudják, a mostani eredmények azonban a kutatók nagy segítségére lehetnek.

"A kilencvenes években fedeztünk fel egy másik mechanizmust, ami a HIV ellen védi a szervezetet. Foglamunk sem volt, hogyan fogjuk a felfedezést a gyakorlatban is használni, de mára kifejlesztettük a Maraviroc nevű gyógyszert, amely ez alapján akadályozza a vírus terjedését a szervezetben" – mondta el Schlesinger, aki a CCR5-delta32 génvariáns felfedezésére utal. Ez a géntípus a pestisnek köszönheten terjedt el jellemzően az európai kontinensen.

"Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos módszerek segítségével nem fogunk tudni működő HIV-vakcinát létrehozni. A szervezet saját trükkjeit kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy kontrollálhassuk a fertőzést" – mondta el a tanulmányt kommentálva Helen Horton, egy, a vakcina kifejlesztésén dolgozó kutató.



  • Hírek
  • Bankszámla