Új vegyület a szezonális és a madárinfluenza elleni harcban

A tudósok szerint, akik felfedezésükről a Nature Biotechnology legújabb számában publikált tanulmányukban számoltak be, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertőzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.

Az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése alapvető fontosságú, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen ügyesnek bizonyulnak a kevés antivirális készítmény hatásának kivédésében.

Rezisztens vírusok

A tanulmány szerint a 2008-2009-es influenzaszezonban szinte az összes, az Egyesült Államokban cirkáló szezonális H1N1 vírus rezisztensnek bizonyult a Roche AG készítményével, a Tamifluval szemben. Hatástalannak bizonyultak a szezonális influenza egyik kórokozójával, a H3N2 vírussal szemben az olyan régebbi készítmények is, mint az Amantadine és Rimantadine. Gyógyszerrezisztencia alakult ki a GlaxoSmithKline Relenza készítményének generikus változatával, a Zanamirral szemben is.

A kutatásokat irányító Richard Jao, a Hongkongi Egyetem mikrobiológusa szerint a vizsgálat során az ötvenezer vegyületet tartalmazó "kémiai könyvtárból" egy úgynevezett nukleozint választottak, amely az influenzavírusokban a lemásolódásukért felelős fehérjét, a nukleoproteidet veszi célba.

"A nukleozin igen hatékonynak bizonyult a sejtkultúrákban, ahogy az igen magas patogenitású H5N1 vírustörzzsel megfertőzött egerekben is. A vegyület meggátolja a vírus lemásolódását, így már egy teljesen új típusú fegyverrel rendelkezünk a gyógyszerrezisztens influenzavírusok leküzdésére" – mondta Jao. A kutatók a továbbiakban a nukleoproteinokat célpontba vevő vegyületek alapján fejleszthetnek ki új influenzaellenes gyógyszereket.

Veszélyes altípus

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Az emberi szezonális influenza mellett vannak sertésekben és madarakban tenyésző H1N1 törzsek is.

A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. Az első humán megbetegedést 1997-ben regisztrálták. Azokban a ritka esetekben, amikor a kórokozó megfertőzi az embert, a halálozási ráta eléri a 60 százalékot. Ez a legveszélyesebbnek tartott influenza-altípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet pusztító emberi világjárvány kiváltására.