A nanotechnológiában egyre jobban elterjedő, általában szénatomokból összefűzött mikroszkopikus csövek az azbeszthez hasonlóan rákkeltő hatásúak, derült ki a Nature magazinban publikált tanulmányból, ami egy nemzetközi kutatócsoport kísérleteinek eredményeit foglalja össze.
A kísérletekben egereknek adtak be nanocsöveket tartalmazó oltóanyagot, ami olyan reakciókat váltott ki a sejtekből, amik tipikusan mezoteliómához (mellhártyarákhoz) vezetnek néhány éves lappangási idő után. A mechanizmus pontosan ugyanaz, mint az azbeszt belélegzése, és a tüdőrák kialakulása közti folyamat.
A nanocsöveket sokan a jövő technológiai alapanyagának tartják: erősek, és jellegzetes elektromos, illetve hővezető képességekkel bírnak. A közelmúltban nanocsöves technológiára alapozva fejlesztették ki a fájdalmat érzékelő mesterséges bőrt, a nanorádiót, és a nyomtatható, olcsó napcellát. A nanocsöves technológiára alapuló termékek éves forgalma néhány éven belül elérheti a kétmilliárd dollárt a szakértők szerint.
A nanocsövek tipikus mérete néhány tíz nanométer, vagyis egy hajszál átmérőjének egymilliomod része. A tesztek szerint csak az aránylag hosszú csövek nagy mennyiségben szervezetbe kerülése okoz problémát, de ez éppen elég ahhoz, hogy a nanotechnológiai üzemekben, ahol a gyártás során a levegőbe kerülhetnek a nanoszálak, további méréseket és kutatásokat kezdjenek.