Amerikai kutatók hormonnal kezelnék a homoszexualitást
További Tudomány cikkek
A corvallisi Oregon Állami Egyetem és a portlandi orvosi egyetem közös kutatásának célja, hogy megoldást találjon a homoszexuális birkák szexuális vonzódásának megváltozására. A Dr. Charles Roselli vezetésével végzett kísérlet során a kutatók pontosan meghatározták azt az agyi mechanizmust, ami a kosok iránt vonzódó kosok vágyaiért felelős, írja a The Times.
Képünk illusztráció
A kísérletben a kosok koponyáját felnyitva szenzorokat helyeztek el a szürkeállományban, majd hormoninjekciókkal növelték és csökkentették a hormonszintet. A kísérlet végeztével "jelentős sikerről" számoltak be a kutatók, a homoszexuális kosok a "kezelés" hatására a nőstény juhokhoz kezdtek vonzódni.
Az oregoni kísérlet célja a nyájak termékenységének növelése volt, mivel az utóbbi évek adatgyűjtése alapján kiderült, tízből egy kos inkább kosokhoz vonzódik, mintsem a nyáj tagjainak számát növelve a nőstény birkák után járjon.
Élénk ellenállás
A kritikusok szerint a kísérlet rendkívüli kockázattal jár, ugyanis a megszerzett tudást a jövőben az emberi homoszexualitás "gyógyítására" használhatják, esetleg jövőbeni terhes nők hormonkezeléssel szüntetnék meg, vagy csökkentenék gyerekük homoszexualitásának esélyét. A kísérlet ellen Martina Navratilova teniszező is felszólalt, véleménye szerint a "homofób és kegyetlen" kutatásnak semmi értelme. Már a kísérlet terveinek nyilvánosságra hozatalakor, tavaly februárban levélben bírálta az egyetemek kutatóit.
"Hogyan lehetséges 2006-ban, hogy egy nagy egyetem egy efféle homofób és kegyetlen kísérletnek ad otthont? ... Tisztelettel kérem, állítsák le ezt a szörnyű és céltalan kísérletet. Biztos vagyok abban, hogy megtalálják a módot az adófizetők dollárjainak hasznosítására, ahelyett, hogy erre a kísérletsorozatra vesztegessék el. Talán alapíthatnának belőle egy meleg és leszbikus közösségi központot, amellyel elősegíthetik a párbeszédet a különböző szexuális preferenciával rendelkező emberek között" - írta a teniszező.
Náci kísérletekre hajaz
Ivar szerint:
- hím: kos
- fiatal nőstény: jerke
- kifejlett nőstény: anya
- semleges: ürü
Életkor szerint:
- szopós bárány: 4-5 kg, 50-60 napos korig szoptatjuk, majd leválasztjuk
- választott bárány v. növendék: 1 éves korig
- 1-2 éves korban: tokjó (kos és jerke)
- vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített tokjó
- anyajuh: az első ellés után
- apáca: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
- kifejlett hímivarú juh: kos, tenyészkos (fél éves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)
- kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
- ivartalanított kos: ürü
Hasznosítás szerint:
- tejes bárány. 18-22 kg vágják
- expressz v. pecsenyebárány: 30-35 kg-mal vágják
- éves pecsenyebárány: 45-50 kg
forrás: mindentudó
"Ezek a kísérletek a kora negyvenes évek náci kísérleteire hasonlítanak, amelyek meg akarták semmisíteni a homoszexualitást. Veszélye abban áll, hogy a homofób rendszerek engedélyezhetik a kísérleti eredmények által a melegek szexuális orientációnak megváltoztatását" - mondta Peter Tatchell, brit melegjogi aktivista. Udo Schuklenk, a Glasgow Egyetem bioetikusa szerint maga a kísérlet nem homofób, de például a homoszexualitást mélyen elítélő iráni kormány kezében végzetes lehet. "Gondoljuk csak el, például Irán kezében mire vezet egy ilyen eredmény. Jellemző az Egyesült Államokra, hogy figyelmen kívül hagyja a globális kontextust" - fogalmazott.
A kutatást vezető Charles Roselli védi a kísérletet: "általában a szexualitást nem vizsgálják, éppen a politikai aggodalmak miatt. Az emberek nem akarják, hogy a tudomány a szexualitás meghatározóit tanulmányozza. Ez egy kényes terület. Valójában több kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik úgy vélik, a homoszexualitás biológiai eredetű, sokkal kevésbé homofóbok, mint azok, akik szerezhető tulajdonságnak tartják" - mondta Roselli, majd hozzátette, azért kényelmetlenül érezné magát, ha a szülők maguk választanák gyerekük szexuális orientációját.
A kutatást komolyan kezeli az amerikai tudóstársadalom, a kísérlet az élettudományok területén az elfogadható közlemények legfontosabb ismérvét, a független szakértők bevonásával elvégzett szabályos szerkesztőségi bírálatot (peer review) is megszerezte.