A gyomor tágulási képességének gyógyszeres gátlása lehet a fogyasztás új módszere brit kutatók szerint. A University College London (UCL) munkatársai két olyan proteint (P2Y1, P2Y2) azonosítottak, amelyek közrejátszanak a gyomor kitágulásában, ha az ember nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt. Elméletben ezt a két proteint kellene gyógyszerrel blokkolni, és akkor a túlsúlyos ember nemcsak nem tudna, de nem is kívánna nagy mennyiséget enni. A gyomor nyugalmi állapotban nagyjából 75 milliliter űrtartalmú, ám ha izomfalai kitágulnak, két vagy több literessé is képes növekedni. 

A tágulást a gyomorfalban lévő idegek irányítják úgy, hogy a két kérdéses proteint stimuláló molekulákat bocsátanak ki, amelyek szintén az izomsejtekben foglalnak helyet a gyomorfalban. Jelenleg drága és kockázatos sebészi módszerekkel érik el, hogy a túlsúlyos páciensek ne bírjanak sokat enni, bár a szakemberek azt mondják, hogy a lehető legjobb módszer az életmódváltoztatás. A kutatásról a Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics szakfolyóiratban jelent meg beszámoló. (forrás: MTI)

Egy önmagát a hideg és hosszú tél idejére hibernáló halfajra bukkantak tudósok a déli sarkvidéken. A Notothenia coriiceps nevű sügérféle a tél közeledtével alvóhelyet keres, hasonlóan az olyan téli álmot alvó szárazföldi állatokhoz, mint a sün. A kutatók azt már korábban is tudták, hogy a hideg égöv alatt élő halak vérében fagyálló anyag kering, a notothenia hideg elleni védekezése azonban mindeddig ismeretlen volt. "Úgy tűnik, hogy a rövid sarkvidéki nyár idején energiát gyűjtenek, majd a téli szezonban hibernálódnak, ilyenkor úgy szabályozzák szervezetüket, hogy az a lehető legkevesebb erőforrást használja fel" - mondta Keiron Fraser, a Brit Antarktisz kutatócsoport tagja. Fraser és kollégái a PLoS One című online szakfolyóiratban számoltak be felfedezésükről. (forrás: MTI)

Dan Ariely, az észak-karolinai Duke Egyetem viselkedéskutatója kollégáival 82 önkéntes részvételével végzett kutatásokat a placebohatásról. Mindannyian könnyebb elektrosokkot kaptak, aztán fájdalomcsillapítót ajánlottak nekik. A kísérleti személyek fele olyan tájékoztatást kapott, hogy egy újonnan felfedezett, 2,50 dollárba (435 forint) kerülő tablettával csillapíthatja fájdalmát. A többieknek tízcentes (17 forint) pirulát kínáltak. Tudtán kívül természetesen mindkét csoport placebót, azaz hatástalan tablettát vett be.

Azok, akik azt hitték, hogy drága gyógyszert nyeltek, 85 százalékban állították, hogy másodjára kisebb fájdalmat éreztek, míg az olcsó tablettával gyógyszerezetteknek csupán 61 százaléka tapasztalta így. Az eredmény egybevág azokkal a korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint az emberek többre tartják a drágább dolgokat. Ám Ariely úgy véli, hogy ez a placebóhatással kombinálva mégis figyelemre méltó. "Hogyan adhatunk az embereknek olcsóbb vagy generikus gyógyszereket, ha úgyis azt gondolják, hogy nem használnak?" - tette fel a kérdést a tudós. A placebót gyógyszerek hatásának ellenőrzésére használják a kutatók. A latinból átvett szó eredeti jelentése "tetszeni fogok" vagy "kedvében fogok járni". (forrás: MTI)

A művelet 30-35 ezer euróba - 8-9 millió forintba - kerül és Alcalde, a bika tökéletes genetikai másolatát eredményezi. A klónozó - egy texasi cég - ugyanakkor azt nem garantálja, hogy Alcalde-2 ugyanolyan harci képességekkel lesz megáldva, mint "prototípusa". A klónozáshoz a bika fülcimpájából vesznek sejtmintát, hogy elküldjék Texasba, ahonnan majd visszapostázzák az embriót. (forrás: MTI)