Tizenegy hosszúnyakú szauropodából álló csorda trappolt végig a mai Jemen sáros partjain 150 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett csapásuk az Arab-félszigeten talált első dinoszaurusznyom. A szauropodák a Föld történetének valaha élt legnagyobb szárazföldi állatai, négy lábon járó növényevők voltak. Súlyos törzsükből hosszú nyak eredt, amely kis fejben végződött. Zsiráfnyakuk jóvoltából elérték a magas fák legízletesebb felső leveleit is. Elülső fogaikat gereblyeként használva szedték össze a leveleket az ágakról, majd tompa végű hátsó fogaikkal őrölték péppé. 225 millió évvel ezelőtt jelentek meg bolygónkon, s 65 millió évvel ezelőtt tűntek el a Föld színéről.
A 150 millió évesre becsült lábnyomok tanúsága szerint a dinoszauruszok egyenletes sebességgel haladtak a folyóparton, feltehetően élelem után kutatva. A lábnyomok mérete 43 és 70 centiméter között ingadozik, az állatok hatalmas, 2,5 méteres lépésekkel haladtak előre. A csordát összesen 11 - kisebb és nagyobb dinoszaurusz alkotta. A lépéshossz és a lábnyomok sajátossága alapján megállapítható, hogy a fiatalok kissé gyorsabban lépdeltek, az idősebbek pedig egy kicsit lassabban, megfontoltabban, a csorda viszont egyenletesen haladt, ami a kutatók szerint érdekes tanúságokkal szolgálhat a szauropodák szociális viselkedéséről.
(MTI)