Neves régészek vizsgálják azokat a jeleket, amelyek a bronzkorból Európa-szerte előkerült agyag- és kőtáblákon szerepelnek. A tenyérméretű táblákon hasonló jelek láthatók, a körök, vonalak, pontok és keresztek közös jelrendszerre utalnak. Rendeltetésük máig ismeretlen. A feltételezések szerint lehettek fizető eszközök, amelyeket a történelem előtti kereskedelemben használtak, vagy valamilyen regisztrációs rendszer elemei vagy talizmánok, rituális tárgyak.
A kutatók "enigmatikus tábláknak" nevezik ezeket. Használatos a "Brotlaibidole" német kifejezés is, amely legömbölyített kenyérformájukra utal. Az azonban biztos, hogy információk konzerválására szolgáltak egymástól távoli és igen különböző közösségeknek, amelyek gyakori kapcsolatban álltak egymással. Háromszáz ilyen leletet tartanak számon, a mai Németország, Ausztria, Csehország, Románia és főleg Olaszország északi részéből, a Garda-tó környékéről kerültek elő - írta a La Repubblica című olasz napilap.
Alto Mantovano di Cavriana múzeumának igazgatójától származik a gondolat, hogy a legfelkészültebb európai régészek együtt és sokoldalúan vizsgálják meg a táblákat. Együttműködik velük a veronai egyetem nyelvi, irodalmi és kommunikációtudományi intézete, valamint a bresciai egyetem optoelektronikai tanszéke. Ez utóbbi háromdimenziós felvételeket készít a táblákról, hogy ki lehessen deríteni: milyen technikákat alkalmaztak elődeink a jelek bevésésénél, és jobban megfigyelhető legyen a jelek ismétlődése. A kutatók katalogizálni is akarják az összes ismert táblát, ezért júniusban elindítottak egy honlapot (www.tavoletteenigmatiche.it) amelyre felkerül minden rendelkezésre álló adat. A honlap az újabb leletek bejelentését is fogadja. (A hónap elején például Szlovákiában találtak egyet). Így a katalógust naprakészen lehet tartani. Magánemberek is jelentkezhetnek, ha akarják, névtelenül.
A régészek munkájuk eredményeiről 2010 tavaszán tartanak nemzetközi konferenciát és ugyanakkor kiállításon mutatják be a leleteket a közönségnek. Addigra már valószínűleg többet tudnak a táblákról, amelyek igen elterjedtek voltak Kr.e. 2100 és 1400 között, majd a késői bronzkorban eltűntek. Abban az időszakban erősödtek fel ugyanis a kapcsolatok a Földközi-tenger térségével, ahol a mükénéi civilizáció konszolidált és kodifikált jelrendszere ítélhette feledésre a kenyérformájú idolokat. (mti)