Arnold, Levente
17 °C
28 °C

Kilencedik századi keresztelő templomot találtak Zalavár-Várszigeten

2008.09.04. 16:43
0 hozzászólás

Megtalálták a kilencedik század első felében épült fatemplomot az idei régészeti ásatások során Zalavár-Várszigeten - tájékoztatta Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-t. A 840-es évek első felében készült fatemplomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

A baptisztérium - keresztelőtemplom - legfontosabb feladata volt, hogy a térség ekkor még pogány lakosságát, avarokat, szlávokat itt kereszteljék meg. A régészek már korábban is tudtak a templom létezéséről: erre a 870-es évekből származó írásos emlékekben található egyértelmű utalás. A bajorok és karantán szlávok megtérítéséről összeállított írásban olvasható, hogy Priwina városában - a mai Zalavár-Vársziget területén - állt Keresztelő Szent János tiszteletére emelt templom.

A baptisztérium egy 12 X 12 méter oldalhosszúságú, négyzet alakú épület volt. A feltárt területen jól láthatók a templomszerkezetet tartó faoszlopok gödrei. A megtalált fatemplom összefüggésbe hozható a két évtizeddel később, 855-860 között épült zarándoktemplommal, amit az elmúlt évtizedekben tártak fel. A háromhajós, folyosókriptás zarándoktemplomot a salzburgi Liupramm érsek építette és szentelte fel. A szentélyben egy kőből készült sírboltban temették el Hadrianus (Szent Adorján) mártír mumifikálódott testét.

A templom színes, festett ablaküvegeit a közelben található műhelyben készítették el, és a templom melletti harangöntő-gödörben talált agyagöntőminta töredékek arra utalnak, hogy helyben öntötték a harangot is. A Hadrianus templommal egy időben készült el a délre található palotaegyüttes, ami 860 és 870 között a salzburgi érsek tartózkodási helye volt. A palota környékén a régészek rábukkantak a személyzet számára készült kisebb építmények maradványaira. A palánkfallal körbekerített épületegyüttes udvarán kőlapokkal bélelt kutat, tároló vermet is találtak. (MTI)