Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Visszatér a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet

2008.11.27. 10:42
4 hozzászólás

A dubnai Egyesített Atommag-kutató Intézet (EAI) december 3-tól hosszú idő óta először bemutatkozik Budapesten egy háromnapos, angol nyelvű rendezvény keretében.

A Moszkvától 120 kilométerre lévő Dubna mellett 1956-ban alakult meg a világhírű nemzetközi kutatóintézet, amelyben ma 5500 ember dolgozik. Jelenlegi 18 tagállama között van Oroszország és számos volt szovjet köztársaság mellett Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia, de az intézet kormányszintű kapcsolatokat tart fenn több nyugati országgal is.

Főigazgatóját a tagországok kormánymegbízottai választják - eddigi egyetlen nem orosz állampolgárságú igazgatója 1989-1992 között Kiss Dezső magyar akadémikus volt -, de a kutatási stratégiát a választott Tudományos Tanács alakítja ki, amelyben az Egyesült Államok, Európa és a világ többi részének legkiválóbb kutató intézeteinek vezetői és jeles tudósai is helyet foglalnak.

Magyarország alapító tag volt, de 1992 végén kilépett az EAI-ból, jelenleg megfigyelőként vesz részt a tanácskozásokon, és a Magyar Tudományos Akadémia és az EAI együttműködését kétoldalú megállapodás szabályozza.

Az EAI mindent elkövet, hogy Magyarország újra tag legyen az intézetben, erre utal a budapesti bemutatkozó rendezvény is. Dmitrij Kamanyin, az EAI nemzetközi osztályának vezetője az MTI-nek Dubnában ezt megerősítette, és első sorban azzal indokolta, hogy Magyarország nagy tekintélynek örvend a nukleáris kutatások terén, az EAI pedig fiatalításra, egy új tudós-generáció bevonására törekszik.

Moszkvai magyar diplomáciai források is úgy látják, hogy az EAI a magyar tagság helyreállítását szeretné elérni, és annyit jegyeztek meg, hogy a tagsági hozzájárulás - amely eleinte a közös kutatásokra jelenleg fordított (szerény) összegek mintegy 3-4-szerese lenne, aligha játszik szerepet a kérdésben. Pénzben ugyanis nem szenved hiányt az intézmény, Vlagyimir Putyin kormányfő további hatalmas összeget - 2005-ig mintegy 600 milliárd rubelt - helyezett kilátásba általában kutatásra, és ebből nyilván részesül az EAI is.

Jelenleg a kétoldalú megállapodás hozzáférést biztosít a magyar kutatóknak az EAI néhány kiemelkedő kutatási nagyberendezéséhez, elsősorban az anyagvizsgálati célokat szolgáló impulzusreaktorhoz - amely ma a világ egyik legnagyobb intenzitású neutronforrása -, továbbá a közepes energiájú nehézion-gyorsítókhoz, amelyeket a magyar kutatók főként anyagmódosításra használnak. Emellett az elméleti fizika területén is folynak közös kutatások. Magyarország tagságának felújítása esetén azonban például újra dolgozhatnának Dubnában rezidens magyar kutatók is. 

Az intézet részben korszerűsítés alatt álló nagyberendezései mellett egyébként jó eséllyel pályázik a világ első 50 kilométer hosszúságú, európai együttműködésben építendő lineáris hadron-ütköztetőjének megépítésére, mivel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint erre itt a legjobbak az adottságok.

A rendezvény első két napján a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában a közös kutatásokról lesz szó.